Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei

258 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte koztatással indokolta, mert ő úgy tudta, hogy a térképet a sátoraljaújhelyi mérnöki hivatal készíti. Illetékességből ténylegesen az ungvári magyar királyi földmérési felügyelőség feladata lett volna az elkészítése, de azt az ügy sürgős voltára tekintettel, a hajdúnánási városi mérnökre bízták, aki a kért munkát egy hónap leforgása alatt vállalta fel. Az elvégzett munka eredményeként világosan áll előttünk a későbbi görbeházi határ, pontos hely rajzszámokkal és határrészekkel. A fontosabb és mintegy történeti múlttal rendelkező határrészek a következők: Örvényszög, Fövenyeshát, Nagybagota, Folyás, Lipcsehát, Kiskapros, Nagykapros, Bacsóháti-tanyák, Sárkányheverési legelő. Az idő közben telt, s az érintettek egyre türelmetlenebbek lettek. Az önállósodási folyamatot elindító Bolgár József és társai 1943-ban újabb folyamodványt írtak Horthy Miklós kormányzóhoz, ezúttal azt kérvén, hogy az önálló községi szervezettel rendelkező Görbeház-puszta Horthyfalva nevet vehesse fel.

11

3. A politikai célzattól eltekintve, a kérelem egyúttal az önállósodás sürgetése is volt. A folyamodvány a hivatali ügymenet rendjében a belügyminisztériumhoz érkezett, ahonnan felvilágosítást kértek Szabolcs vármegye alispánjától. A kérdés arra vonatkozott, hogy ténylegesen milyen állapotban van az új községi szervezet kialakítása, s arra is, hogy a névvel kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak. A jelentést az alispán a főispánon keresztül volt köteles megtenni. Ez meg is történt! Az alispán 1944. május 31-én kelt jelentése szerint az önállósítás akadályba nem ütközik, s ha a falu határa a fövenyesháti káptalani tanyával és Bagotával kiegészül, akkor a leendő Görbeháza anyagilag is kellő biztonságban lesz."

4 Kiderült azonban, hogy a szükséges térképek még mindig nem készültek el, s ennek hiányában döntés nem születhet, s azt végül csak 1944-ben készítette el Somogyi Gyula hajdúnánási városi mérnök úgy, hogy a helyrajzi számok összeállításában az ungvári magyar királyi földmérési felügyelőség is segítségére volt.

11

5 Egyértelműen lassítási szándékkal állunk szemben, amelyben érdekelt volt Polgár nagyközség, maga az egri káptalan, amelynek jelentős területei kerültek volna az új község határai közzé, s érdekelt volt a vármegyei bürokrácia is, amelynek - mint minden bürokráciának - a lehetőleg nem változó állapotok a legkedvesebbek. 11

3 Uo. A belügyminisztérium Szabolcs vármegye alispánjának. 1944. ápr. 4. vitéz Jaross Andor kéri a leendő község nevének megállapítását, mert "Bolgár József és társainak a Kormányzó Úr Őfőméltóságához intézett (folyamodványa) lényegében arra irányul, hogy az önálló községgé alakuló Görbeháza telep a Horthyfalva helységnevet viselhesse.". 11

4 Uo. Szabolcs vármegye alispánja a főispánnak. Nyíregyháza, 1944. máj. 31. 11

5 Uo. Polgár nagyközség vezetőjegyzője a főszolgabírónak. Polgár, 1944. márc. 7. Az ügy sürgősségére való tekintettel kérték fel a hajdúnánási mérnököt.