Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 259' A minisztériumi megkeresésre a vármegye - miután Polgár nagyközség és a főszolgabírói hivatal véleményét is bekérte - a következőképpen foglalt állást. Annak ellenére, hogy az előkészítő munkák során kiderült, hogy 140 százalék körüli pótadót kell majd kivetni, nem épült fel a községháza és jegyzői lakás sincs, Görbeház-telep külső képe és beépítettsége megfelel annak, hogy 1500 ember számára községhez méltó feltételeket teremtsen. Éppen ezért Szabolcs vármegye törvényhatósági kisgyülése megerősítette az 1939-ben hozott határozatát, s Görbeház-telep önállósága mellett foglalt állást.

11

6 Mindez pedig történt 1944. jún. kilencedikén. A háború és közvetlen következményei 1944. nyarán, a keleti fronton dúló súlyos küzdelem egyre közelebb került a Kárpát-medencéhez és ezen belül a megnagyobbodott Magyarországhoz. A német Dél-hadseregcsoport számára a román kiugrás (1944. aug. 23) hadászatilag rendkívül súlyos helyzetet teremtett, miközben a magyar politikai vezetés kétségbeesve kereste a háborúból való kiválás módozatait. Ez utóbbinak volt egyenes következménye a németektől támogatott nyilas hatalomátvétel. Térségünk sorsát annak a nagyszabású hadműveletnek a kimenetele határozta meg, amelyet a hadtörténeti irodalom a debreceni csata néven ismer. A szovjet hadvezetés, a 2. ukrán front parancsnoksága, a német Dél-hadseregcsoport ellen elsősorban stratégiai megfontolásokból a fő csapást Debrecen-NyíregyházaCsap vonalon indította meg, s a fő erőket Aradtól észak-nyugatra összpontosították. A terv sikere esetén lehetőség nyílt volna arra, hogy az Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon harcoló német-magyar erőket bekerítsék és részenként megsemmisítsék. A hadművelet első szakaszában a fő cél Nagyvárad elfoglalása volt, amely október 12-én sikerült is. A bihari részeken Friessner vezérezredes parancsnoksága alatt harcoló német alakulatok erőteljes ellenlökéseket hajtottak végre, s a hullámzó harc különösen nagy megpróbáltatásokat elé állította a bihari síkság sokat szenvedett népét.

11

7 A Dél-hadseregcsoport (Heeresguppe Süd) Debrecen védelmére nagy erőket 11

6 Uo. Szabolcs vármegye kisgyűléséből. A véghatározat szerint "Szabolcs vármegye kisgyülése a vármegye alispánjának előterjesztésére határozatilag kimondja, hogy Görbeház-telepnek önálló községgé alakításához, úgymint ahhoz 375/1939 Kgy. számú határozatával már egy ízben hozzájárult, előbbeni álláspontját most is fenntartja.". 11

7 A kérdéskörre Ölvedi Ignác: A Budai Vár és a debreceni csata. Bp. 1975 és Tóth Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon. Bp. 1965.