Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
248 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte biztosított. 9 7 Ugyanakkor a belügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy Polgár képviselőtestülete érdemben nem foglalkozott a görbeháziak kérelmével. Ezért abban az esetben, ha Boros József és társai ragaszkodnának az ügy érdemi tárgyalásához, az elől nem lehet elzárkózni. A tárgyalás alapja pedig nem lehet más, csakis az 1886. évi XXII. t. c. 150. paragrafusa. Az önállósodás ügye tehát nem zárult le, csak átmenetileg került nyugvópontra, hogy néhány évvel később annál inkább megerősödjön. A jegyzői kirendeltség teljes évi költségvetése a polgáriak kimutatása szerint a következő: 9 8 • Helyiség irodának 120 pengő • Fűtés, világítás 120 pengő • Takarítás 60 pengő • Utiátalány 240 pengő • Segédjegyzői fizetés 1278 pengő • Lakbér 276 pengő Összesen tehát 2544 pengő! Ez az összeg a községi pótadó alapnak a 3,3 százaléka volt, amelyet a polgári képviselőtestület hivatalból jelentett Szabolcs vármegyének, hiszen ez bizonyos értelemben változtatta Polgár adóterheit. A polgári képviselőtestület döntése értelmében egyébként a 1934. január elsejével a kirendeltség vezetését Havellant József látta el. A döntést a dadai alsó járás főszolgabírája törvényesnek fogadta el. 9 9 A fentiek során részletesebben vázoltuk az 1930-as években kibontakozó társadalompolitikai és ezen belül elsősorban agrárpolitikai áramlatot, amely mintegy előre sejttette, hogy a magyarországi földbirtokszerkezetben mélyreható változások következnek be. Ezzel párhuzamosan sorra születtek a falutelepítési tervek, amelyek végeredményben hosszabb - rövidebb ideig tartó átmeneti erősödés után önálló községek létrejöttét tűzték ki célként. Az 1930-as években a Szabolcs vármegyéhez tartozó Polgár és Görbeháza, amely szomszédos volt a Hajdúsággal, nemcsak szomszédsági, hanem sok szempontból hasonló településszerkezeti tulajdonságokat is mutatott. Szabolcs délnyugati felének jellemzője volt a nagyobb méretű, de kevés számú település, ugyanakkor a külterületek gyéren lakottak. A Hajdúság nagyhatárú, egykor szabadalmas települései, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúhadház és mindenekelőtt Hajdúböszörmény ebből a szempontból hasonlított a dadai alsó járás területére, a dadai felső járás némely 9 7 Uo. A M. Kir: Belügyminisztérium 134 305/1934. sz. határozata. Budapest, 1934. ápr. 21. 9 S Uo. A dadai alsó járás főszolgabírája az alispánnak. Tisztalök, 1933. nov. 24. 9 9 Uo. A dadai alsó járás főszolgabírája az alispánnak. Tiszalök, 1934. aug.22.
