Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 249' részére és Újfehértó településre A török hódoltság századaira visszanyúló település-szerkezet azonban mély különbséget is takart, nevezetesen azt, hogy Szabolcsban a nagybirtok és az úri középosztály birtokai voltak a meghatározóak. 10 0 Szabolcs vármegyében ennek megfelelően az 1930-as években komoly falutelepítési elképzelések bontakoztak ki, amelynek hangsúlyos területe az Újfehértó - Nyíregyháza - Kótaj - Búj Vencsellő - Rakamaz Tiszalök - Tiszadob Polgár által összefogott és a megyehatár által határolt terület volt, amelyen telepes-falvak létrehozatalát képzelték el a már meglévő, nagyobb népességgel rendelkező központok körül. Polgár és határa kiemelten szerepelt ezekben az elképzelésekben, mert a 62 000 kat. holdnyi polgári határból még mindig mintegy 39 000 kat. hold volt az egri káptalan tulajdonában. Úgy látták, hogy a hatalmas határban a mintegy 26 kistelepülési egységen (tanyák, uradalmi központok) élő 3684 ember rendkívül ritka népsűrűséget jelent. Ezt a területet tehát kiemelten kezelték, mint a falutelepítési tervek egyik bázisát. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a szomszédos hajdúsági városokra vonatkozóan ugyanilyen elképzelések láttak napvilágot, részint úgy, hogy a mezőgazdasági földnélkülieknek más vármegyében nyújtanak letelepedési lehetőséget, részint pedig ténylegesen a határban szerveznek új községeket. Az előbbire példa a jórészt a hajdúböszörményiekből benépesített Moson megyei Újrónafő, az utóbbira pedig a második világháború után telepített Hajdúvid, Nagypród, Ebes stb. Ebben a társadalmi közegben, amely a társadalom közgondolkodását is átö fyi'regyhér» n> O 10.001) lelken irlul — YÍ%Út SOOQ - 10000 WK 2000 - SOOO kömJl • 2000 >Ht* • fattya - • járót h rnry/etetáf 10. kép. Szabolcs vármegye falu telepítési térképe az 1930-as években 10 0Szabolcs vármegye... i.m. 89.
