Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 241' Mindenesetre a beindult, de a háború és az azt követő fejlemények miatt félbeszakadt folyamat eredményeit sem szabad semmibe vennünk. Különösen akkor, ha a ténylegesen megvalósult szociálpolitikai intézkedésekkel vetjük egybe. A szórványos telepítések, a családi-ház akciók, a paraszti szövetkezetek támogatása, a mezőgazdasági öregségi nyugdíj lehetővé tétele a vidék Magyarországának szociális helyzetén segített elsősorban. Ilyen intézkedésnek kell tekintenünk az 1940-ben törvénnyel életre hívott Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), amely elsősorban a megélhetésükben veszélyeztetett, sokgyermekes családok támogatását tűzte ki céljának. 1941-ben egy belügyminiszteri rendelet a kishaszon-bérletek alakítását, kisbirtokok és házhelyek szerzését mozdította elő. Ugyancsak a belügyminisztérium által szervezett és irányított Vármegyei Jóléti Szövetkezetek a falusi szegénységnek kész házakat juttatott, amelyeket a nép nyelvén az akkori államtitkár után „Bonczos-házak"-nak neveztek. Az Országos Nép és Családvédelmi Alap által juttatott házhelyeket, amelyek rendszerint egy tömbben feküdtek, sok helyen ma is ONCSA-telep néven emlegetik. A Kisgazdapárt és a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Nemzeti Radikális Párt ettől sokkal gyorsabb és mélyre hatóbb tervezeteket dolgozott ki. így például Echardt Tibor tervei szerint a leendő földreform három millió katasztrális holdat érintett volna, s ez lett volna a nagybirtokrendszer lebontásának végső állomása. Ugyanebben a nagyságrendben gondolkodott Bajcsy-Zsilinszky Endre is. 8 5 Az erős szociális demagógiával élő nyilaspártok szintén előszeretettel emlegették a földreformot, sőt Szálasi Ferenc „hungarista parasztállam" megteremtését hirdette, de az általánosságokon túlmenően csak a zsidó birtokok igénybevételét jelölték meg. Egyébként nyilas szóhasználatból származik a később a kommunisták által felkapott és terjesztett „három millió koldus országa" szópanel a Horthy-korszak igaztalan jellemzésére. 8 6 A kommunisták 1919-ben csúfos kudarcot vallottak kollektivizálási kísérletükkel, ugyanakkor ideológiai megfontolásokból a demokratikus földreform mellett sem akarták magukat elkötelezni. Igazából a szovjet minta lebegett szemük előtt, de valójában nem volt átgondolt agrárpolitikai elképzelésük, mint ahogyan nem volt 1945-ben sem. A fent vázolt politikai háttér volt az, amely az 1930-as években Görbeháza alakulását jelentősen előmozdította, hiszen a fenti törvények és rendelkezések értelemszerűen érintették az egri székeskáptalan még mindig hatalmas birtoktestjét és a polgári határ egészét is. A törvények értelmében a káptalannak újabb területeket kellett kijelölni földreform céljára. Az 1936. évi telepítési törvény a 8 5 V. ö. Borbándi Gy. i.m. A földkérdés és a Földreformtervek c. fejezettel. 8 6 A kifejezés Oláh Györgytől, az Egyedül vagyunk szerkesztőjétől, a nyilas mozgalom egyik vezető újságírójától származik.
