Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
242 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte polgári mezőgazdasági ingatlanok egyharmad részét érintette. A tárgyalások a Földművelésügyi Minisztériummal illetve a Belügyminisztériummal ennek alapján folytak, amelyben egy főhivatal, az Országos Telepítési Alap játszotta a legfontosabb szerepet. A tárgyalások a következő eredménnyel zárultak. Az egri székeskáptalan a telepítési célra kijelölt 12 800 katasztrális hold ingatlanból 1939. október elsejéig átad 5280 kataszteri holdat és 678 négyszögölt az Országos Földhitelintézetnek, összesen 2 830 000 pengő értékben. A káptalan a vételárból valamivel több, mint egymillió pengőt készpénzben, a hátralévő részt pedig a következő négy évben, tehát 1943. okt. elsejével bezárólag kapja meg. 8 7 A Polgárhoz tartozó Görbeháza telepes község lakosságának életfeltételei jobbak voltak a magyarországi falusi szegénység átlagánál. A Nagyatádi-féle földreform nyomán ugyan itt a kifejezetten szegények telepedtek meg, hiszen a telepítés célja is ez volt, de a juttatott föld és ház mégiscsak biztos fogódzót jelentett, s szerény vagyoni gyarapodást is lehetővé tett. Bár a földterület minősége gyenge volt, az aszályos, nyári időben felrepedezett, a szikes föld kivirágzott s a termés gyakran kisült, az állatállomány - amely nem volt jelentéktelen - a gondokon mégis sokat segített. A többségében apró birtokok a megélhetést ugyan nem vagy nehezen biztosították, de a környéken megfelelő munkaalkalom általában mindig akadt. Napszámba rendszerint a szomszédos káptalani birtokokra jártak, s ugyanott szakmánymunkát, summásmunkát is kaphattak. Rendszeresen vállaltak például kaszálást, gyűjtést, különböző földmunkákat, cukorrépa-ásást, aratást és cséplést. A görbeházi ember híres volt szorgalmáról, s a jobb megélhetés reményében távolabbi helyekre is elmentek munkát vállalni. Rendszeresen vállaltak kubikusmunkát csatornaépítésnél, töltések készítésénél. Sokan dolgoztak Polgár határában az akkor épülő Tisza-híd munkálatainál. Egy korabeli szociológiai felmérés szerint egy átlagosnak tekinthető görbeházi család megélhetési költségei, adóterhei 1938-ban a következőképpen alakultak. 8 8 A vizsgálat alá vett család anyagi helyzete a következő volt. A harmincnyolc esztendős telepes öt gyermek eltartásáról gondoskodott, házát kölcsönből építette (un. FAKSZ-kölcsön), állatállománya két lóból, egy tehénből, egy borjúból és két sertésből állott. Nyolc katasztrális hold szántóval és négy hold legelőilletékességgel rendelkezett. Házhelye és az 1500 pengős építési kölcsöne után évente a következő tartozásokat kellett fizetnie. 8 7 Polgár története, i.m. 8| v A fenti elemzés és a következő statisztika Dr. Tahy Jenő: A Szabolcs vármegyei földbirtokrendezés és telepítés. Szabolcs vármegye i.m. 87-88.
