Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
240 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte függetlenül ez a reform 950 000 kataszteri holdat bontott le a magyarországi nagybirtok roppant testéből. 8 2 A földkérdés tehát korántsem oldódott meg, de tényleges hatása mellett széles körökben tudatosította a föld nemzetmegtartó voltát, s azt, hogy ezt a folyamatot folytatni kell. A földkérdés az 1930-as években újult erővel tört felszínre, nem utolsó sorban a magyar népi mozgalom és az ekkortájt újjászerveződő Kisgazdapárt politikai nyomása következtében. A nagybirtok progresszív védelmezői is belátták a helyzet tarthatatlan voltát! 8 3 Ennek első jeleként az 1936. évi XI. törvénycikk feloldotta a hitbizományokat a korábbi kötöttségek alól. A törvény ugyan lehetővé tette újabb hitbizományok létesítését is, de egyben módot adott arra, hogy hitbizományi kisbirtokokat is létesítsenek, amelynek célja az életképes paraszti gazdaság védelmezése volt. A törvény elképzelései szerint mintegy huszonöt - harminc év alatt a kb. 800 000 kat. holdnyi hitbizományi latifundiumból nagyjából 230 000 kataszteri hold került volna felszabadításra. A földbirtokkérdésnek mindez távlatosan is csak tüneti kezelésére nyújtott volna lehetőséget. Jelentősebb volt ennél az úgynevezett telepítési törvény (1936/XXVII. t. c.), amely előírta, hogy huszonöt év alatt az állami elővásárlás útján szerzett földekből, vagyonváltságföldekből és a kötelezően átengedendő földekből mintegy 400 000 kataszteri holdat kell telepítési célokra fordítani. A törvény szelleme szerinti cél döntően az életképes paraszti birtokok létesítése és erősítése volt. A nagybirtok-szerkezet további lebontását célozta Teleki Pál kormányának azon terve, amelyet 1939-ben terjesztett a képviselőház elé a „Kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai intézkedések" címen, s amely évente átlag 100 000 kataszteri holdat szándékozott kishaszonbérletbe vagy tulajdonba adni. Az igénybevételnél a birtoknagyság szerinti progresszív kulcs volt alkalmazandó, s a tíz - tizenöt évre tervezett birtokpolitikai program mintegy másfélmillió katasztrális holdat érintett volna, s tulajdonképpen szervesen érintkezett az 1936-ban elfogadott telepítési törvénnyel, elsősorban annak lehetőségeit és kereteit tágítva. 8 4 A fenti intézkedések a második világháború és az azt követő fejlemények miatt nem valósulhattak meg, s a rendelkezésre álló néhány év érthetően csak tüneti kezelésre volt alkalmas. Annyit azonban biztosan állíthatunk, hogy a fenti törvények következtében Magyarországon az 1950-es évek derekára a nagybirtok, mint olyan, megszűnt volna létezni, s tulajdonképpen egyetlen komoly politikai tényező sem számolt ennek az ellenkezőjével. 8 2 V. ö. Nagy József. Nagyatádi-féle földreform. 1920-1928. Eger, 1993. 8 3 v.ö. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. Bp. 1989. 79-91. 8 4 A fenti folyamatra Vida István: Félbemaradt reformkor. Jegyzet századunk első feléről. Magyar Szemle. Új folyam III. (1994) 3. sz. 253-261.
