Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 239' gyéhez, a következő évben már arról van tudomásunk, hogy az egyesület számára lajtkocsit vásárolnak. 8 1 Közben a határban és a belterületen egyaránt szorgos munka folyt. Az egykorú iratok tereprendezésekről, vízfolyások lecsapolásáról tesznek említést, amelyek mind-mind apránként járultak hozzá a mai falukép kialakulásához. Végül említést érdemel, hogy 1930-ban - a történelem folyamán egyébként nem először és nem utoljára - felmerült Polgár nagyközségnek Hajdú megyéhez való csatolása, amely természetesen érintette volna az akkor még községi szervezet nélküli Görbeház-telepet is. Az önállósodás állomásai Polgár-Görbeháztelep további sorsát lényegében azok a változások döntötték el, amelyek az 1930-as években játszódtak le, s amelyek további földbirtokpolitikai intézkedésekkel nemcsak a születendő önálló község határát bővítették, de szélesítették azt a gazdatársadalmat, amely önálló vagy részben önálló életfeltételeket teremtve kereste azokat a csatornákat, amelyek a további gyarapodáshoz, a nagyobb önrendelkezéshez vezethettek. Itt újra utalnunk kell arra a tényre is, hogy Görbeháztelep földrajzi környezete olyan volt, amely indokolta egy önálló községi szervezet létrejöttét. Említenünk kell az igen kedvező születési mutatókat, mint olyan tényezőt, amely a telepnek nagy nyomatékot adott az önállósodás folyamatában. A Nagyatádi-féle földreform hatását nem lehet oly módon kezelni, mint ahogyan tették azt a marxista történetírás egyeduralkodásának időszakában. A reform hatása alapvetően pozitív volt, noha korántsem jelentett végső megoldást. Ezzel egyébként maga Nagyatádi volt leginkább tisztában, de azok a mérvadó politikusok is, akik valahol a Kisgazdapárt és a népi írók mozgalma táján helyezkedtek el. Tény az is, hogy maga Nagyatádi is elkeseredett küzdelmet folytatott azzal a Rubinek Gyulával, aki a magyarországi nagybirtokrendszer fő ideológusa, elméleti szakembere és védelmezője volt. Nem eredménytelenül ugyan, de nem is sikerrel. A törvényjavaslatot egyébként maga Rubinek Gyula készítette elő, s mint földmüvelésügyi miniszter maga nyújtotta be. A törvénytervezet szavazásakor viszont már Nagyatádi volt a miniszter, amely számára személyes elégtételt is adott. Annak ellenére, hogy az 1920. évi XXXVI. t.c.-ben számos, a nagybirtok érdekeit védő kitétel maradt, s végrehajtása is évekig elhúzódott. A törvény maga kerettörvény volt, sok értelmezési nehézséggel és törvényi lassúsággal. Ettől 8 1 Szabolcs vármegye i.m. 88.
