Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
238 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte A tanfelügyelőnek végeredményben tehát igaza volt, de érthető és magyarázható a polgáriak magatartása is, hiszen az anyaközség költségvetése a gazdasági válság éveiben rendkívül feszített volt, s -amint láthattuk - az építkezés során az előkészítés kellő hiánya miatt egy sor akadály jelentkezett, amely mind többletkiadássaljárt. A görbeházi iskola ügye végül hosszas huzavona és pénzügyi nehézség után megoldódott, részint állami támogatással, részint az anyaközség - Polgár - áldozatvállalásával. Ennek kikényszerítésében nem kis szerepe volt a királyi tanfelügyelő harcos kiállásának, amely példamutató abból a szempontból, hogy az oktatásügy érdekeit nemcsak lefele, de a hatóságok fele is érvényesíteni tudta. Az iskolaalapítással és építéssel Görbeháza a legnehezebb szakaszon túljutott. A fenti hiányosságok idővel megoldódtak, s a gyermeklétszám arányában nőtt a tanítói létszám is. A Görbeház-telepi iskola 1939-ben márt öt tanerős volt! 8 0 Az iskolaügy szervezésével párhuzamosan több olyan álláshely létesítése és intézménycsira szervezése folyt, amely mind-mind az önálló község kialakulásának irányába hatott. így elsők között került sor szülésznői (bába) állás szervezésére. Erre vonatkozó első adatunk 1928-ból való, 1939-ben már arról olvashatunk, hogy a községben orvos is van. Hamarosan postai kézbesítői állást rendszeresítenek (1930) és 1934-ben postaügynökséget állítanak fel. Az anyakönyvi kirendeltség felállításáról 1934-ben született döntés, 1935-ben az anyakönyvvezetőket is kinevezték A leendő községháza részére 1940-ben telket jelöltek ki, amely a később ismertetett folyamat fényében teljesen érthető, hiszen ekkorra már lényegében eldőlt a telepesközség önállósodásának a kérdése. 1943-ban nyári napközi szervezéséről van tudomásunk, amely lényegében ejy leendő óvoda létesítését is magában hordozta. Közvetlenül a telepítés után megindult a parasztpolgári szerveződés természetes és egészséges folyamata is. Különböző körök, egyletek szerveződtek, amelyeknek jelentősége a sajátos közösségi lét szempontjából felbecsülhetetlen. Közbevetőleg kell itt megjegyeznünk, hogy mindennek az elősegítése az állami kultúrpolitika szerves része volt, amelyet a kultuszminisztérium különböző eszközökkel támogatott. A kor jellegzetes egyesülete volt az önkéntes alapon működő tűzoltóság. A görbeházi tűzoltó-egyesület alapszabályát 1935-ben terjesztették fel a vármefentiek csak áttételesen kapcsolódnak Görbeháza telepes községhez, hatásuk gyakorlatilag az azonos helyzetük miatt vitathatatlan, hiszen sok esetben leendő görbeháziakról van szó. 8 0 Szabolcs vármegye i.m. 88. 1938-ban az iskolaköteles gyermekek száma (6-16 év) az 1600 fős községben 414.
