Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az egyház és az iskola

232 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte Az egyház és az iskola Az önállósodás feltételeinek erősödése Noha Görbeháza községet távlatosan, mint önálló községet képzelték el már szervezésekor, például a házhelyosztásoknál kihagyták a középületek, így a községháza telkét is, a tényleges elválás, amint alább részletesebben látjuk, ennél sokkal bonyolultabb volt. Rendkívül lényegesnek bizonyult, hogy milyen hamar és milyen minőségben jönnek létre azok az intézmények, amelyre hivatkozva kezdeményezni lehetett a tényleges különválást. Mert az bizony kemény érdekeket érintett mind Polgár, mind a vármegye részéről. Itt jeleznünk kell, hogy a Mózer István mérnök által 1924-ben kiosztott házhelyek hamarosan kevésnek bizonyultak, s a később tárgyalandó földbirtokpolitikai intézkedések következtében is az 1930-as évek végén új házhelyek osztására került sor, amely a község Böszörmény felé eső részére esett, jelentősen bővítve így a belterületet. A mai öregek ezt a részt nevezik új osztásnak, ahol 1939/40-ben az akkor kiosztott 153 házhelyen igen sok gyermekes család talált otthonra.

6

8 A községi igazgatás csirái mellett nagy fontosságú azon intézmények kialakulása, amelyek a lakosság lelki-szellemi igényeit voltak hivatva kielégíteni és egyben hivatkozási alapul szolgáltak az önálló községi lét megteremtéséhez. Az iskola és a római katolikus egyház szervezése nagyjából egyszerre indult meg. A telepes község lakói 1927-ben kérték a kultuszminisztériumtól azt, hogy iskolai oktatás céljára engedjék át a régi kaprosi tanyai iskola épületét addig is, amíg a faluban meg nem épül az új iskola. Az épület tulajdonjogilag az egri főkáptalané volt, s a minisztérium kérésére a káptalan elvi döntést hozott az iskola épületének az átengedéséről. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy pontosan ez az az időszak, amely a Klebeisberg Kunó nevéhez fűződőén országos programot indított az alsó fokú oktatás újjászervezésére, kiemelten a tanyasi, falusi iskolák segítésére, újak építésére.

6

9 A telepes község lakói ugyanilyen súllyal kezelték a templomépítés ügyét is. Ugyancsak 1927-ben az itt élők megbízottai előadták az egri székesfőkáptalan6

8 Az új osztás helyével kapcsolatban, a községben még élő öregek emlékezete mellett lásd: SzSzmBmL. Főisp. ir. 1939. Somogyi Gyula mérnök által készített térkép Görbeháza belterületéről és Uo. A görbeházi jegyzői kirendeltségtől. 1145/1939.sz. Határleírás Polgár-görbeháztelep önálló községgé alakulása esetére a határtervezet. 6

9 A görbeházi iskola ügyére lásd: HmL XII.-2.a. 167. A jószágigazgató a főkáptalannak: „A régi kaprosi iskola átengedése iránt tehát a Főkáptalan elvben már döntött.", és SzSzBmL IV.B. 411. 787. 6294/1931.