Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az egyház és az iskola
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 233' hoz írt levelükben, hogy az egykori Görbeház nevű határrészen, a vagyonváltságba leadott földeken immár százhúsz ház épült, s a telepes község főterén kihagyták az építendő templom telkét. A templom építéséhez anyagiak hiányában ugyan még nem kezdhetek hozzá, de ezen a helyen egy keresztet emeltek, emlékeztetve az építendő templomra. A keresztet a székesfőkáptalan adományozta, amelyet 1927. május elsején szenteltek fel. A görbeházi telepesek beadványukban azzal érveltek, hogy mindaddig, amíg megfelelő templomot nem tudnak építeni, „katholikus" hitüket csak így erősíthetik, „valláserkölcsi alapon nyugvó imáinkkal, Istenhez szóló imáinkkal". A templom ügyét beadványukban összekapcsolták az iskolával. A nagykaprosi volt iskolaépületből kápolnát is kialakítanának. Szándékuk nem volt teljesen tisztázott, az anyagra lett volna-e szükségük, vagy az iskolával közös kápolnára gondoltak-e. A káptalan mindenesetre már korábban elvi döntést hozott a nagykaprosi volt iskola oktatási célra történő átengedésére, amellyel ugyan a jószágigazgató nem értett egyet, mondván, így is kevés a cselédház a gazdaságban. Görbeháza megbízottai - Dániel Mihály és Polonkai Gábor - kérelme azonban végeredményben nem volt eredménytelen. 7 0 A telepesközség lelki gondozását eleinte a polgári plébánia látta el, hamarosan azonban Görbeházán önálló plébánia szerveződött, amelynél egyedül a plébános illetményföldje jelentett nehézséget. Elvben ugyan már a telepítéskor kimondták, hogy a plébánosi javadalmazásra ötven kat. holdat biztosítani kell, de ez ebben a formában nem valósult meg. 7 1 Végeredményben a kérdés a második földosztási és telepítési hullámban (1939/40) valósult meg. Az egyháznak ugyan ekkor sem volt megfelelő anyagi alapja, de az ügyész javaslatára az országos telepítési felügyelő hozzájárult ahhoz, hogy a görbeházi római katolikus egyházközség hatvanöt kataszteri holdat vegyen bérbe, s azt csak akkor váltsa meg, ha arra megfelelő anyagi ereje lesz. Egyébként ugyanezt a megoldást javasolták az ekkortájt formálódó Tikos község esetében is. Végül a görbeházi római katolikus egyházközség igénye ötven kat. holdra 7 0 A görbeháziak kérvénye HMLXII.-2-a-167. 263-267/1927. A „görbeházi telepeseknek egyik leghőbb vágya, hogy mindaddig, amíg templomot saját erőnkből építeni nem tudunk, legalább egy kisebb kápolnát állítsunk". Dániel Mihály és Polonkai Gábor a székeskáptalannak. Polgár, 1927. V.l. 7 1 Az egri érsekség 1931-ben létesített Görbeháztelepen kihelyezett kápláni állást, akinek a feladat volt a hatalma kiterjedésű polgári és szentmargitai határban szétszórtan, a tanyavilágban élő hívek gondozása is. templom ekkor még nem volt, a hívek az iskolában berendezett kápolnában tartják szentmiséiket. V.ö. Schmotzer Pál: Adatok Szabolcs vármegye katolicizmusához. Szabolcs vármegye i.m. 135. A plébánia földjére HmL XII.-2. a. 184. 263-266/1939. Végeredményben a görbeházi római katolikus egyházközség részére a minisztérium vett haszonbérbe ötven kat. hold területet. A főkáptalan a fövenyesháti tanya közelében lévő parcellákat végül is nem engedte át, gazdálkodási megfontolásokra hivatkozva.
