Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat
226 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte renc pedig ugyanennyi búza mellett kért még hat legelőjogot. Ennyiért vállalta volna a ménesért a felelősséget. A jegyző ajánlására döntöttek úgy, hogy mind a gulya, mind pedig a ménes őrzésével Nagy Miklóst bízzák meg, tekintettel arra, hogy helybeli és kilenc gyermeke van. A szavazás egyhangú volt, amely a szociális érzékenység mellett arról adhat bizonyságot, hogy a megválasztott pásztoremberben a közösség megbízott. A bérét a közgyűlés a következőképpen állapította meg. Minden kihajtott szarvasmarha és ló után a kihajtási évre jószágonként húsz kilogramm búza és hat legelőjog. Kötelezték viszont arra, hogy annyi bojtárt fogadjon, illetve családtagjai közül annyi bojtárt állítson ki, amennyi a ménesre, illetve a gulyára kihajtott jószágok után arányosan szükséges. Bérét magának kellett öszszeszednie, házról-házra járva, s ezzel egyben felelősséget vállalt azért is, hogy a kihajtás elrendelésétől kezdve a jószágok negyvennyolc órán belül a legelőn legyenek. A behajtás idejét nem határozták meg ugyan, de azt rögzítették, hogy mindaddig a legelőn kellett a gulyát és a ménest tartani, amíg azt az időjárás megengedte. A közgyűlés a felfogadott pásztort felelőssé tette a gulya vagy a ménes által szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért. A pásztorfogadás rendje minden évben körülbelül a fenti rendben zajlott le. A leírásból visszaköszönnek azok az évszázados szokások, amelyek hagyománytiszteletből és józan megfontolások alapján is rögzültek a magyar parasztság rendjében. A pásztorfogadás a közösség ügye, amelyet kellő körültekintéssel és gondossággal kellett lebonyolítani, szem előtt tartva a kialakult rendet, szokásjogot és egyben a határhasználat rendjét is. A leírásból egy eltűnőben lévő életforma világa sejlik át. A kondás választásnál hasonló elvek érvényesültek. 1943-ban a Legeltetési Társulat közgyűlése Katona Jánost választotta meg kondásnak azzal a feltétellel, hogy a nevezett a rábízott jószágokat gondosan etesse-itassa, s minden kárért anyagilag is felelősséget vállaljon. Bére minden sertés után tizenöt kilogramm búza vagy annak napi ára, ezen felül egy pár csizma, egy tehén téli és nyári tartása, ezen felül lakás és tüzelő. A hat hónapon aluli malacokból két darab számított egy egész sertésnek. 5 3 Nézzük meg a pásztorok kötelességét abban az esetben, amikor a gulya és a ménes külön kézen volt. A Legeltetési Társulat közgyűlése 1943-ban Forgács Gábort választotta meg csikósnak, kikötvén, hogy köteles megfelelő számban bojtárról gondoskodni. Feladata volt a legelő karbantartása is, szerbtövis és egyéb gyomok irtása. Bére minden kihajtott ló után tizenhat kilogramm búza vagy annak napi ára, ezen felül öt hold illetményföld, amelyből kettő legelő, három pedig kaszáló. 5 3 Uo. A természetbeni fizetés szintén több százados hagyományra megy vissza.
