Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 227' Ugyancsak 1943-ban Czaga János lett a Legeltetési Társulat csordása, aki a rábízott jószágokat a szokásos kötelezettségek mellett vállalta fel. Számára is előírták a szerbtövis és egyéb gyomok irtását. Évi bére minden jószágtól tizenöt kilogramm búza vagy annak napi ára, egy tehén téli-nyári tartása, lakás, fűtelék, tüzelőanyag, és két hold kaszáló. 5 4 Görbeházán a csorda mellett külön gulya is volt. A Legeltetési Társulat 1943-ban Dobi Lajost választotta meg gulyásnak. Az általában is szokásos kötelezettségek mellett kikötötték, hogy külön kívánságra köteles a gulyát két csapatban is legeltetni, mégpedig a tinókat és a két éven aluli üszőket együtt, a két éven felüli jószágokat ugyancsak együtt. E rendelkezés a jószágállomány nagysága mellett a hagyományos paraszti gazdálkodás észszerüségére is utal. Az általában is szokásos kötelezettségek mellet kikötötték, hogy külön kívánságra a gulyát két csapatban is köteles legeltetni. A tinókat és a két éven aluli üszőket együtt, a két éven felül jószágokat ugyancsak együtt. Dobi Lajost is kötelezték arra, hogy „elegendő" bojtárt fogadjon maga mellé, a legelőt gondoznia kellett (szerbtövis és egyéb gyomok irtása), s el kellett fogadnia a legeltetési társulat „gazdájának" utasításait, így például, ha a gazda úgy látta jónak, át kellett helyeznie a gulyaállást. Évi bére minden jószágtól korra való tekintet nélkül tizenöt kilogramm búza vagy annak napi ára, ezen felül öt hold illetményföld, amelyből két hold kaszáló, három hold legelő. A rétre járó marhák után járt neki még jószágonként fél kilogramm szalonna. 5 5 A jószág kihajtásának időpontja, a kihajtás napjának megállapítása mindenkor a Legeltetési Társulat közgyűlésének vagy választmányának joga volt. E mögött szintén évszázadok alatt felhalmozódott paraszti tudás rejlett, de a közös döntés többek között azért is kellett, mert a gazdák segédkeztek a jószág kihajtásában. A paraszti élet rendjében a jószág kihajtásának időpontja általában Szent György napra (ápr.24) esett, de a fenti időpont bizonyos okok miatt eltolódhatott. A kihajtás rendjének megállapítására idézzük szemléltetésként a Legeltetési Társulat Választmányának 1944. április 28-án tartott ülésének rendelkezését. A fenti ülésen jelen voltak Szarka István elnök, Medve Mátyás gazda, Fehér Gyula pénztárnok, vitéz Polgári János, B. Mészáros Lukács, Dobos Mihály, Rembeczki János, Csikós Mihály, Polgár János, Kovács Gábor, Katona József, Répási János, Szekeres József választmányi tagok. Együttes döntést hoztak arról, hogy a 5 4 Uo. A „fűtelék^' ebben az esetben száraz marhatrágya, un „árvagané" amelyet a pásztorok megszárítva tüzelésre használtak. 5 5 Uo. A gulya és csorda külön tartása kétségtelenül a fiatal közösség szakszerűségére utal.
