Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat
222 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte lános népegészségügyi kérdéseket is felvet. A községben még az 1930-as években is egyetlen fúrott kút volt, a többi ásott, amelynek vize nem iható. A polgári határból kiszakadó és annak népességet adó község a két háború között közigazgatásilag az anyaközséghez, Polgárhoz tartozott, amelynek jegyzői kirendeltsége látta el a helyi közigazgatási feladatokat és az adóügyi teendőket 4 7 A telepes község létszáma gyorsan nőtt! Az utolsó békeévben - 1938-ban lélekszáma már elérte az ezerhatszáz főt. Különösen örvendetes volt, hogy ezen belül a hat-tizennégy éves (tehát tanköteles) népesség aránya kiemelkedően magas volt. Létszámuk a fenti évben négyszáztizenhat. Ekkor az új faluban már iskola is működött, az egyházi élet irányítását külön plébános látta el, s ekkor a faluközpontban - az előre kihagyott telken - már épült a falu római katolikus temploma is. A község lakossága a kezdeti időszakban vallási szempontból egyöntetűen római katolikus, a későbbiekben ez a kép a környező hajdúsági református településekről való beköltözés révén református kisebbséggel egészítődött ki. A községben ekkor - tehát 1938-ban - már volt orvos, szülésznő, tűzoltó egyesület és csíráiban már kialakultak és működtek a különböző társadalmi és gazdasági egyesületek. A különböző önszerveződő folyamatokra a későbbiekben visszatérünk. A hivatalosan Polgár-Görbeháza telepes község mezőgazdasági terményei a két világháború között, az őszi búza, a tengeri, az árpa, a zab és a takarmányrépa. 1938-ban, a községben két család dohánytermesztéssel is foglalkozott, amelynek az egykori polgári határban, a káptalani nagybirtokon külön hagyománya volt. Nehezítette a mezőgazdaság helyzetét, hogy a telepítés óta a községet több ízben súlyos elemi csapás is érte. A talaj adottságok is kedvezőtlenek voltak, amelyek különösen az aszályos években okoztak komoly nehézséget. 4 8 A két világháború között éppen a fentiek miatt a község életében gazdasági szempontból a mezőgazdasági termelésnél fontosabb és lényegesen jövedelmezőbb volt az állattenyésztés, amelynek szervezeti keretét a Legeltetési Társulat adta. A társulat közel 1000 hold (952 kh.) közösségi legelő célszerű használatát szervezte meg. A második világháború előtt közvetlenül - az utolsó békeévben, 1938-ban a községi állatállomány összetétele és fontosabb adatai a következők voltak. A Társulat legelőjére járt kétszáznyolcvan fejőstehén, de bérlegeltetésre befogadtak húsz hajdúnánási tehenet is. E mellé kell számítanunk a gulya évi szaporu4 7 Szabolcs vármegye i.m. 88. 4 8 Tanulságosak ebből a szempontból a múlt századi vízrajzi és domborzati térképek. Pl. Polgár város és környékének domborzati viszonyainak feltűntető átnézeti térképe. 1896. HL. Főkápt. 94. És Az alsó-szabolcsi ártér helyszínrajza.
