Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A Legeltetési Társulat

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 221' kellett hagyniuk. A telekhatárokat és az utcai frontot kötelezően el kellett keríteni, amelyek kezdetben gondosan elkészített kórókerítések voltak.

4:

1 A telepesek kisebb része házépítésre a Falusi Kislakásépítő Szövetkezettől (FAKSZ) vett fel 1500 pengő kölcsönt, a többiek nagyrészt saját erőből építkeztek, míg a harmadik csoport - az építkezők 10-12%-a - a polgári hitelszövetkezettől vett fel kölcsönt. Az épületekről általában elmondhatjuk, hogy bár az építkezési előírások - például cseréptető - módosítottak a hagyományos paraszti háztípuson, azt mégis elmondhatjuk, hogy az első lakóházak döntő többsége magán viselte a hagyományos, Polgáron honos népi építészeti megoldásokat. Ez viszont lényeges vonatkozásokban különbözött a szomszédos Hajdúságban észlelt gyakorlattól, s a palóc építészettel mutatott rokonságot.

4

6 A kertkultúra hiánya különösen szembetűnő, ha a szomszédos szabolcsi vagy a homokos határú hajdúvárosokkal vetjük össze. Mindezt a talajadottságokon kívül vízhiánnyal is magyarázhatjuk, amely már álta8. kép. Az un. első osztás a meglévő és kialakítandó telekkönyvi határokkal. Mózer István felmérése. 1924 ^ Dr. Tahy Lajos: A Szabolcs vármegyei földbirtokrendezés és telepítés. Szabolcs vármegye i.m. 88. Feltűnt neki, hogy a gondosan elkészített kerítések mögött gyümölcsfát, konyhakertet alig találni. Ennek okát abban látta, hogy a kötött agyagos talaj nem alkalmas a faültetésre. A "falu nagyrésze csaknem olyan fátlan, mint a Hortobágy". 4

6 A polgári lakóház tulajdonképpen a palóc ház egyik változata. A magyarság néprajza I.k. 205.