Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 205' lenséget oly annyira komolynak tartotta, hogy vármegyei segítségre is igényt tartott a tankötelesek pontos számának megállapításához.

1

3 Megfigyelését területünkre vonatkoztatva más forrásból is igazolhatjuk! A tanyai iskolák ránk maradt anyakönyvei alapján pontosan a görbeházi területre eső kapros-lipcseháti iskola I-IV. osztályába járó tanulóinak vizsgálata azt bizonyította, hogy a szülők jelentős mozgásban voltak. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a vizsgált hetvenhat gyermekből negyvenöten Polgáron születtek, azon viszont igen, hogy helyben született nem volt. A többi gyermek változatos szóródást mutat, legtöbben Szentmargitán születtek (nyolc fő).

1

4 Az 1908/9-es tanévben gyakorlatilag ugyanilyen arányú mutatók voltak, két figyelemre méltó változással. Felbukkant Görbeháza egy születési hellyel és a polgáriak aránya is jelentősen visszaesett. Az anyaközségnek tekinthető településen mindössze heten születtek, s ezt a számot abszolút értékben, pl. Tiszakeszi is megelőzi.

1^ Ez viszont azt a nagyarányú népességmobilitást bizonyítja, amelyről fentebb már ejtettünk szót. Tanulságos az az ellenpróba, amelyet a szintén a polgári határban lévő és később szintén faluvá fejlődő Tikos-tanya esetében elvégeztünk. Az itteni tanyai iskolában tanulók az 1913/14-es tanévben a következő helyeken születtek. Polgár tizenöt fő, Tikos-tanya tizennyolc fő, míg tizennyolcan a polgári határ egyéb részein, így Folyáson, Kisborockáson, Nagyborockáson, Lipcseháton, Basapusztán, Nagy szögpusztán, Deliháton, Bivalyhalmon. Ez mindenesetre a mobilitáson túlmenően azt is bizonyítja, hogy Tikos-tanya népessége az első világháború előtt közelebb állt a tényleges faluvá váláshoz, mint az akkori Görbeház puszta, amelynek faluvá alakulását - amint a későbbiekben látni fogjuk - végül döntően a politikai akarat határozta meg. Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a hatalmas kiterjedésű polgári határban a múlt századtól kezdve számos népes majorsági-uradalmi központ jött létre, amelyekből a későbbiek folyamán több falu is keletkezett. Népességük magva Polgárról költözött a leendő településre, de jelentős bevándorlással is számolnunk kell elsősorban a környező, részben káptalani érdekeltségű borsodi és szabolcsi, katolikus vallású területekről. így éledt újjá például a középkorban egykor virágzó, de a 17. században elpusztult Szentmargita Újszentmargita néven, amelyhez a szűkebb értelemben vett margitai majorság területén kívül odatartozott Tuka (Tukaszilágy, Tukakisszilágy, Margita-Tuka) is. Az itteni halotti anyakönyvek vizsgálata azt bizonyítja, hogy a betelepülés elsősorban a ka1

3 Kiss József tanfelügyelő összeállította: Szabolcs megyei népiskolák 1873. évi tanügyi állapotáról szóló jelentés... Debrecen, 1874. 1

4 HBmL VIII. 263.e.l. 1

5 Uo.