Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények

206 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte tolikus Egyekről, a Borsod megyei Ároktőről, Tiszacsegéről és a káptalani érdekeltségű Nagyivánról és az ugyancsak katolikus Mezőkövesdről történt.

1

6 Faluvá fejlődött Folyás, amelyhez a Kis- és Nagyborockás, mint külterületi lakott hely került, s így lett falu Görbeház-puszta, amelyhez a Bágyitelek, Nagyés Kiskapros, illetve a Bagota egy része tartozott, valamint a Lipcsehát. Egyébként a fenti külterületi lakott helyek is rendelkeztek azzal a lehetséges fejlődési úttal, hogy faluvá váljanak. így például Bagota, amely különben szinhttMtí Yrrr, Ûrvt'nimà, 1. kép. A folyási gazdaság vetésforgó terve. 1917 tén elpusztult középkori falu, a polgári anyakönyvek adatai alapján 1859-ben már lakott hely, Kiskaprost 1853-ban említik születési helyként, Nagykapros esetében ez 1888-ban fordul elő.

1

7 Az 1910-es népszámlálás adatai szerint pedig a későbbi Görbeházához került területek között lakott hely volt még maga Görbeház-puszta, a Horti-tanya, Fövenyes-hát, és a Lopóhát. A népszámlálási adatok szerint ezekben a gazdasági 1

6 Uo. XXXII.6/q.5. 1

7 Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége. Polgár története i.m. 231. és 237/238.