Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények

202 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte érintette, s egyben előképe volt a későbbi telepes falvak létrejöttének is, s mintegy előrevetítette a későbbi Görbeháza születésének a körülményeit is. Igaz ugyan, hogy az új község jórészt szederkényi grófi birtokból jött létre, de területét a polgári határ bizonyos részeivel is kiegészítették.

3 Az új község benépesítésében elsősorban a polgáriak vettek részt, 1903-ban ötvennégy család költözött ide, hozzávetőlegesen háromszáz fő, s ezzel ténylegesen megvetették az új község alapjait, noha a belügyminisztérium hivatalosan csak 1907-ben nyilvánította községnek az addig Pusztagyulaházának nevezett és Szederkényhez tartozó települést.

4 A későbbi betelepülés is elsősorban Polgár irányából történt, amelyet jól jeleznek a tiszagyulaházi iskola anyakönyvei. 1910/1 l-ben az idejáró tanulók nagy részének Polgár volt a születési helye.

5 S itt kell szót ejtenünk arról a társadalmi szerkezetről, amely Polgár mezővárosát mintegy predesztinálta arra, hogy több telepes falu anyaközsége legyen, így a fent említett Tiszagyulaháza mellett Újszentmargitáé, Újtikosé, Folyásé és a tárgyunk szempontjából érdekes Görheháza telepesközségé.

6 Polgár társadalmi szerkezete és birtokviszonyainak struktúrája ugyanis lényegesen különbözött a szomszédos településektől, mindenekelőtt a hajdúvárosoktól. Az ok egyértelműen a nagybirtok nyomasztó túlsúlya volt, amely a korszakban országosan is tapasztalt kiemelkedő népszaporulattal párosulva szociálisan súlyos helyzetet teremtett. Az ekkor Szabolcs vármegyéhez tartozó Polgár a különböző falutelepítési és földosztási, földhözjuttatási tervek egyik fő területévé vált.

7 A feudális korszak örökségeként megmaradt földesúri birtoktest szorító gyűrűje eredményezte, hogy itt lényegesen magasabb volt a mezőgazdasági bérmunkából élők aránya és más volt a birtokszerkezet is, mint például a hajdúvárosokban. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Polgáron összesen tizenynyolc volt a 100 kat. holdon felüli mezőgazdasági üzemek száma, ugyanakkor az összes kereső népességből (4079 fő) a döntő hányad (3300 fő) a mezőgazdaságban talált megélhetést. Ezen belül is nagyon magas volt a földtulajdonnal nem rendelkező cselédek, mezőgazdasági munkások aránya, amely körülbelül az egésznek az egyharmadát tette ki.

8 Ráadásul az életképes paraszti gazdaságok területének jelentős része is bérelt terület volt.

9 3 Uo. 334-335. 4 Magyarország helységnévtára. 1962. Bp. 1962. 833. 5 Hajdú-Bihar megyei Levéltár továbbiakban HBmL. VIII. 263.8.1. 6 V.ö. Polgár története i.m. 352-453. 7 V.ö. Szabolcs vármegye (Szábolcs és Ung k.e.e. vármegyék) Bp. 1939. Itt különösen Dr. Tahy Jenő: A szabolesvármegyei földbirtokrendezés és telepítés. 82-92. 8 Magyar Statisztikai Közlemények 48.k. Bp. 1913. 667-668. 9 V.ö. A magyar korona országainak gazdacímtára. Bp. 1897. 374-377.