Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 203' A születendő telepes községek létrejöttét megkönnyítette az a tény, hogy a hatalmas kiterjedésű polgári határban a 19. század második felétől gyorsuló ütemben jöttek létre a földesúr gazdasági központjai, amelyek egyben külterületi lakott helyekké is váltak. Amíg 1810-ben csak Szentmargitán, Tikoson és Borockáson voltak uradalmi központok, addig közvetlenül a kiegyezés előtt a polgári határban összesen harmincnégy külterületi lakott helyet találunk. Ennek oka döntően az volt, hogy az egri káptalan egyre inkább rátért arra a gyakorlatra, amely a földterület bérbeadás útján történő hasznosítását célozta meg. Hatalmas területek rendszeres bérbeadásáról volt szó, amelynek nagyságrendjét a századfordulón húszezer kat. holdra tehetjük. A bérlők általában nem polgáriak voltak, hanem külső helyekről jöttek, jórészt zsidó származású kereskedők. Érthető tehát, hogy a tanyák, tanyaközpontok, majorságok, gazdasági központok száma egyre növekedett. E központok száma és lakottsága a bérleti viszonyok függvényében változhatott. A fent említett harmincnégy gazdasági központban a kiegyezés után 1400 fő élt. A tikosi tanyán például százötvenen laktak, s a későbbi Görbeháza szempontjából fontos borockási tanyán negyvenen. 1 0 A külterületi lakónépesség száma gyors növekedésnek indult. Egy 1865. őszén Polgár mezővárosa által készített kimutatás szerint a határban "negyven pusztai népes" tanya található, amelyen 1600 ember élt. 1 1 Az 1870. évi népszámlálás adatai szerint a polgári határban a különböző gazdasági központokban, tanyákon 953 férfi és 861 nő élt, összesen tehát 1814 lélek. A férfiak magasabb száma egyértelműen utal a mezőgazdasági cselédek jelentős számarányára. A külterületi népesség egyébként a paraszti tanyásodás folyamatával is nőtt. A polgári elöljáróság 1883-ban már azt jelentette Szabolcs vármegye főispánjának, hogy a nyolcezer fős népességből háromezren a tanyákon élnek, akik csak hivatalos ügyeiket intézni járnak be Polgárra. Ha ez így van, a paraszti tanyákon mintegy ezren élhettek. Az új telepes községek létrejötte szempontjából különösen fontos látnunk a nagyobb uradalmi központok kialakulásának a folyamatát. Ezek egy része amint már fentebb jeleztük - nem bizonyult véglegesnek, sok közülük a bérlet lejárta után megszűnt, máshol viszont újak keletkezhettek. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint erre az időre a polgári határban a kővetkező jelentősebb uradalmi központok stabilizálódtak, s ekkorra már kialakultak a későbbi Görbeháza csirái is. 1 2 1 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár (továbbiakban SzSzBmL) Alisp. ir. 494/ 1881. 11 U o1 2 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlása. Új sorozat. 42.k. Bp. 1912.593.
