Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
170 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... akik a szekeret megállították, illetve ott jelen voltak, l-l hónapi fogságra ítélték, a többi négy vádlottat azonban, akik ettek a dinnyéből, "próbák elégtelensége" címén felmentették. Az ítéletet a tisztiügyész és az elítélt vádlottak is megnyugvással tudomásul vették. 9 7 8. A törvényszék 1865. július 8-án kelt ítéletében megállapított tényállás szerint Papp János 25 éves böszörményi lakos beismerte, hogy Debrecenben Fejszés János bundáját a szekeréről alattomban lelopta. A bunda aljában élelmiszereket és egy kendőbe bekötve nem 72 forint 7 krajcárt - ahogy azt Fejszés állította -, hanem csak 10 forintot talált, de ezt bizonyítani nem tudta. Az élelmiszereket és pénzt magának megtartotta, a bundát pedig egy félreeső helyen Tóth Péter újvárosi emberrel annak ócska bundájáért elcserélte. Tóth Péter elismerte, hogy ócska bundáját egy nagyobb értékű újra elcserélte, azt azonban tagadta, hogy tudott a bunda lopott voltáról. Ezt nemcsak Papp János vádlott, hanem egy tanú is megcáfolta, sőt Tóth Péter maga is elismerte, hogy a cserénél jelen volt felesége ezt azért ellenezte, mert félt, hogy a bunda csere majd a nyakába fog kerülni. A törvényszék e tényállás alapján Papp Jánost, mivel "szokásos vásári tolvajlásait mesterséggel űzni szokta és folyvást gyanú alatt álló egyéniségnek ismertetik", a vizsgálati fogságban eltöltött idő betudásán felül még 4 hónapi, Tóth Pétert pedig "ki többszöri bűntényeiről s különösen vásári tolvajlásairól szintén ismeretes" 3 havi rabságra ítélte és arra kötelezte őket, hogy Fejszés Jánosnak "hittel igazolt" 72 forint 7 krajcár kárát egyetemlegesen fizessék meg. A tisztiügyész vádat emelt Varga Istvánné böszörményi asszony ellen is, mert a lopásban részt vett és a bunda elcserélésénél is jelen volt. A törvényszék azonban úgy találta, hogy a vádbeli állítások elfogadható okokkal nincsenek bizonyítva, ezért Vargánét bizonyítékok elégtelensége címén felmentette. Az ítélet ellen a tisztiügyész és Tóth Péter fellebbezéssel élt. A Kir. Tábla azonban 1865. augusztus 17-én az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. Ez ellen az ítélet ellen csak Tóth Péter jelentett be fellebbezést, de a Hétszemélyes Tábla 1866. január 25-én a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 9 8 9. A törvényszék 1866. december 4-én kelt ítéletében a következő tényállást állapította meg: Ötvös István horkai fuvaros vásznakkal megrakott szekere 1866. április 23án éjjel a Debrecenből Böszörménybe vezető nagy országúton felborult. Nem sokkal később érkezett oda egy talyigán Sőrés Gábor a feleségével és Tábori Jánossal. Ötvös kérésére a két ember segített a szekeret felállítani, de e közben a 9 7 Uo 1863.Fasc.5.D. N°306. 9 8 Uo 1867.Fasc.5.H. N°10.
