Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 171 szekérről lehullott több vászondarabot elloptak és a talyigán ülő Sőrésné kezébe adták, majd otthon Böszörményben megosztoztak rajta. A nyomozás során egy darab vászon előkerült. A törvényszék a vádlottakat lopásban bűnösnek találta. A büntetés kiszabá­sánál Sőrés és Tábori terhére súlyosítóként értékelte, miszerint "ahelyett, hogy a szegény károsnak keresztyéni kötelesség szerint segítségére lettek volna, azt a segítség ürügye alatt érzékenyen megkárosították". Minthogy azonban eddig még büntetve nem voltak, 6-6 hónapi rabságra ítélte őket. Mivel Sőrésné cse­lekménye "kisebb beszámítás alá esik", - állapította meg a törvényszék, ezért őt 3 hónapi rabságra ítélte. Egyben kötelezte a vádlottakat, hogy Ötvös István sér­tett 72 forint összegű igazolt kárát egyetemlegesen térítsék meg. Az ítélet ellen a vádlottak fellebbezéssel éltek. A Kir. Tábla 1867. január 8­án hozott ítéletében törvényszékkel ellentétben a következőket állapította meg: Sőrés Gábort és feleségét az ellenük emelt vászon lopási vádra nézve még a bűntárs Tábori János vallomása sem terheli és a per során tagadásukkal szemben a vád semmivel sem igazolódott. Ezért a Kir. Tábla Sőrés Gábort és feleségét "egyszerűen" felmentette "annál is inkább, minthogy az elsőbíróság elmarasz­taló ítéletének azon főindoka, mint Sőrés a feleségének szemébe mondta volna, miként az elorzott vásznat a taligán ültében kezébe adta, a perbeli adatok sze­rint merőben alaptalannak bizonyult be". A Kir. Táblának ez a megállapítása azt jelenti, hogy a törvényszék iratellene­sen állapította meg a tényállást, tehát abból a vádlottak terhére levont következ­tetés nem helytálló. "Ellenben - folytatódik a fellebbviteli bíróság ítélete - tekintve azt, hogy a vádlottak Tábori János vádlott által hozzájuk bedobott vászonnak náluk létét elpalástolva, a tettest, ámbár elég idejük lett volna, fel nem jelentették, - ezen mulasztás miatt fejenként 14 napi egyszerű fogságra ítéltetnek". A Kir. Tábla az elsőbíróság ítéletének a Tábori János büntetésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, megváltoztatta azonban a kártérítésre vonatkozó részét, mert azt, hogy a megkerült 2 vég vásznon kívül a még hiányzó 4 darabot is Tábori lopta volna el, tagadásával szemben semmivel bizonyítva nincs, ezért a 75 ft megfizetésének terhe alól felmentette. Egyébiránt meg kell jegyeznünk, hogy iratellenes a törvényszék ítéletének az a megállapítása is, hogy a nyomozás során 1 db, vászon került elő. Vári Lajos tisztiügyésznek az iratok között lévő jelentése szerint ugyanis 2 db vászon került elő, a Kir. Tábla ítéletében tehát a helyes mennyiség szerepel. A Kir. Tábla ítélete ellen az arra jogosultak közül senki nem élt fellebbezés­sel a Hétszemélyes Táblához." 9 9 Uo 1867.Fasc.5.H. N°48.

Next

/
Thumbnails
Contents