Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
148 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... nyek elkövetésében "tényleges részt nem vett, bűntársnak nem tekinthető", ezért az ellene emelt vád alól felmentették. A törvényszék a lopásokkal okozott összes kárt 458 forintban állapította meg s a bűnösnek kimondott vádlottakat ennek az összegnek a megtérítésére kötelezte. Az ítélet ellen Luxander István és József, továbbá Cs. Szabó János és felesége fellebbezéssel éltek. A Királyi Tábla 1862. június 27-én az elsőbíróság ítéletének Luxander József, Cs. Szabó János és feleségére vonatkozó részét indokai alapján helybenhagyta. "Minthogy pedig Luxander István és Luxander József vallomásaiból az gyanítható - olvasható az ítélet további részében -, hogy Luxander István vádlott katona volt. Az azonban, vájjon katona volt-e és mikor, az iratokból ki nem tűnik" Ezért utasította az elsőbíróságot, hogy ezeket a körülményeket tisztázza és az eredményről a bűnügyi iratok újbóli felterjesztése kapcsán tegyen jelentést. Addig is az elsőbírósági ítélet Luxander Istvánra vonatkozó rendelkezéseinek függőben tartását rendelte el. Az ítélőtábla rendelkezése azon alapult, hogy az akkor érvényben volt rendelkezés szerint, ha a katonai szolgálati kötelezettségének már eleget tett, de a hadsereg kötelékéből még végleg el nem bocsátott személy másokkal együtt bűncselekményt követett el, a polgári bíróság az ítéletben vele szemben csak a tényállást állapíthatta meg, a büntetés kiszabása végett pedig a vonatkozó iratok megküldésével az illetékes katonai parancsnokságot kellett megkeresni. A hajdúkerületi törvényszék az ítélőtábla utasításának eleget tett s a bűnügy irataival együtt felterjesztette a Luxander István részére 1861. június 30-án kiállított Abschied-et, a katonai szolgálatból végleg elbocsátó iratot. Ennek alapján a Királyi ítélőtábla 1862. október 7-én ismét ítéletet hozott s az elsőbíróság ítéletét az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. 6 9 2. Rothmann Antal bőrkereskedőtől 1863. november 18-án éjszaka juhbőröket loptak. A tisztiügyész Kathi András ellen emelt vádat, a törvényszék azonban bizonyítékok hiányában felmentette. Három évvel később, 1866 novemberében terelődött a gyanú ifj. Tömöri Miklósra és Sánta Mihályra, akik a nyomozás során elismerték bűnösségüket s azt is elmondták, hogy a bőröket id. Tömöri Miklós házához vitték. A nyomozás adatai alapján a tisztiügyész juhbőr lopás miatt iíj. Tömöri Miklós és Sánta Mihály ellen emelt vádat, id. Tömöri Miklóst pedig azzal vádolta, hogy a bőrökből részesült. A három vádlott védelmét Chepely Ferenc tiszti alügyész látta el a perbeli szóváltásában foglalkozott a lopással okozott kár összegszerűségével is s a következőket adta elő: 6 9 HBML B.ügyek. 1862.Fasc.5.C. W°192.