Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 143 Szegedi Bálint csapiárosnak adta. Ő "a bélyegéből kiszabadított" juhot a sajátjai között tartotta, mígnem 1867 nyarán Szilágyi István a magáénak fel nem ismerte. A törvényszék az ügyben 1870. május 6-án hozott ítéletet. Juhász Mihályt perbefogásának büntetésként történő beszámítására, Szegedi Bálintot pedig 1 hónapi fogságra ítélte. 6 2 47. Tóth János és 8 társa, ellen lopás és orgazdaság miatt indított ügyben a törvényszék 1871. november 4-én a következő tényállást állapította meg: Tóth János kondás és Komlósi János juhászbojtár egymással összebeszéltek és elindultak Béltek felé szerencsét próbálni. Bélieken gróf Dessewffy Kálmán majorjában Tamás Mihály számadó gulyás másféléves hasas süldőjét, egy tavaszi herélt malacát és nagy kocadisznóját 6 szopós malaccal ellopták, azokat az Asszonyréti pusztára hajtották. Ott egy szopós malacot leöltek, a húsát megették, majd a 8 sertéssel a Hortobágy felé indultak. A fáradt sertéseket azonban Kadarcsnál tovább nem tudták hajtani. Ott aztán megkérték Makula Mátyás juhászt, hogy egy malacot vegyen magához addig, míg érte jönnek. A többi sertést aztán 1871. július 29-én a szoboszlói vásárba hajtották. A fias kocát malacaival együtt Tóth Sándor sertés kupecnek, a hasas süldőt pedig Szőr Károly csizmadiamesternek olyan feltűnő olcsó áron adták el, hogy a vásári nép közt gyanú támadt az állatok lopott voltát illetően. Tóth Jánost és Komlósi Jánost a vásárban elfogták, tettüket beismerték, így aztán a vevők a pénzüket visszakapták és a sertéseket visszaadták. A törvényszék Tóth Jánost és Komlósi Jánost lopás miatt 6-6 hónapi rabságra ítélte és a leölt szopós malac értéke fejében 15 forint kártérítés megfizetésére kötelezte, az orgazdasággal vádalt 7 személyt pedig felmentette. 6 3 48. Idős Fehér Imre a szoboszlói róm. kath. egyház tanyája mellett bérelt földet. 1870 nyarán a plébános majorosa, id. Fehér tilosban talált lovát csak 5 ft kártérítés megfizetése után adta ki. Emiatt id. Fehér és fiai, a 23 éves János s 18 éves Imre nagyon megharagudtak és azt üzenték a majorosnak, köszönik a szívességét, majd megfizetnek érte. 1871 októberében, amikor id. Fehér és a két fia, a haszonbérelt földről a csutkát hordták haza, a majoros 4 hízott, 9 sovány lúdja, és egy kipányvázott birkája a kötéllel együtt eltűnt. Amikor a majoros a lopást felfedezte, eszébe jutott az üzenet és azonnal "megmotoztatta" id. Fehér portáját, ahol 2 hízott és 8 sovány ludat meg is találtak. A tisztiügyész id. Fehér és a két fia ellen lopás miatt vádat emelt. A törvényszék 1871. december 7-én kelt ítéletében id. Fehér vallomása alapján tényként állapította meg, hogy a lopást egyedül ő követte el, de arról a 6 2 UoB.ügyek.l870.Fasc.5.L.Xoll4. 6 3 Uo 1871.Fasc.5.M. W°242.
