Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
124 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... Az ítélet ellen csak a vádlottak éltek fellebbezéssel. Az elsőbíróság ítéletét 1864. február 20-án a Királyi, majd további fellebbezésük folytán 1864. október 20-án a Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta, ez utóbbi azonban rosszallását fejezte ki a kerületi tisztiügyésszel szemben azért, mert "az ítéletet fellebbezni elmulasztotta". 2 1 8. Kató Sándor és Molnár Sándor nánási napszámosok 1860 nyarán a mezőről egy ott bolyongó tehenet behajtottak a városba és Molnár kertjében leölték. A szomszédból áthívott Seres János községi csürhéssel megnyúzatták és az állat húsán hárman megosztoztak. Ugyanebben az évben szüretkor Kató és Kovács József községi kondás este a temető szélén 4 ludat talált s megfelezték. Ugyanők Dorogon az utcán 4 sertést megfogtak s hazahajtották Nánásra. Itt egyet levágtak, a húsán megosztoztak, a 3 sertést azonban a keresésükre indult tulajdonosa náluk felismerte és "kézhez vette". A törvényszék 1861. június 7-én kelt ítéletével Kovácsot, Katót és Molnárt lopás miatt - az enyhítő és súlyosító körülmények felsorolása nélkül - fejenként 2-2 évi börtönre és a sértetteknek okozott károk egyetemleges megtérítésére ítélte, Seres Jánost pedig a tehén megnyúzása és a húsából részesülése miatt "tekintve, hogy eddigelé fenyítve nem volt"- 6 havi rabsággal büntette. Az ítélet ellen a vádlottak fellebbezéssel éltek. A Királyi Tábla 1861. július 13-án az elsőbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, mert a sértetteket a lopások elkövetésének körülményeire és káraik összegszerűségére nem hallgatták ki, a tisztiügyész keresetét, mai szóhasználattal vádiratát, a szokásos módon a perjegyzőkönyvbe nem vezették be. Elrendelte, hogy ezek pótlása után a törvényszék hozzon újabb ítéletet. A törvényszék 1862. július 1-én hozott ítéletében korábbi ítéletét csak annyiban változtatta meg, hogy a kártérítés összegét 40 forinttal csökkentette, minthogy ezt az összeget a vádlottak már kiegyenlítették. Az ítélet ellen most már csak a 6 hónapi rabságra ítélt Seres János élt fellebbenéssel, azonban a Királyi Tábla 1863. február 25-én az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagy23 ta. 9. Órás András és Balogh József böszörményi cigányok 1866. szeptember 1én a hadházi pusztáról Makrai Gábor 2 lovát ellopták és Nagy Károly nevű társuknak adták át. A lovakat aztán Balogh Nagy Károllyal együtt Tiszatarjánban áruba akarta bocsátani, de ott felismerték, hogy a passus hamis, így aztán mindkettőjüket letartóztatták, az állatokat pedig a tulajdonosnak visszaadták. A nyomozás során Nagy Károly elszökött s a-két vádlott kezén még másik 2 lovat is találtak, ezeket korábban Barát János "csavargó cinkostársukkal" együtt 2 2 Uo 1865.Faso.5.F. N°169. és III. 170. 2 3 Uo 1863.Fasc.5.D. N°51.
