Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 125 lopták Hadházról. Mivel azonban gazdájuk nem jelentkezett, Hadház város ta­nácsa vette közörizet alá. Mivel mindkét vádlott már többször volt büntetve, a törvényszék 1867. feb­ruár 7-én l-l évi, hetenként 1 napi böjttel súlyosbított rabságra ítélte s kötelezte őket, hogy Makrai Gábornak 25 fit utánjárási költséget fizessenek meg. Egyben felhívta a hadházi tanácsot, hogy ha még nem tette volna meg, a 2 ló gazdájának felderítésére "a szokott módon" intézkedjék. Az ítélet ellen a tisztiügyész súlyosbítás, Órás András pedig enyhítés végett fellebbezéssel élt. A Királyi Tábla azonban 1867. május 1-én, az érdekeltek to­vábbi fellebbezése folytán pedig a Hétszemélyes Tábla a kerületi törvényszék ítéletét indokai alapján helybenhagyta. 2 4 10. A törvényszék 1866. március 3-án kelt ítéletében tényként állapította meg, hogy Torma István 1866-ban éjszaka a böszörményi határban állítólag a gazda nélkül talált bárányokat az apósa, Molnár Gábor udvarába behajtotta. Még akkor éjszaka felkereste Kapusi Bálintot, Fekete Gábort és Csiha Gábort és nekik a bárányokat megvételre felajánlotta. A három ember nyomban el is ment Molnár Gábor udvarába s onnan Kapusi és Fekete fejenként 3 vagy 4 bárányt, Csiha pedig 2 bárányt el is vitt, a harmadikat később Torma maga vitte el hozzá. E tényállás alapján a, törvényszék Tormát lopás miatt - büntetett előéletére tekintettel - 9 hónapi, a többi vádlottat pedig orgazdaság miatt ítélte el, a bün­tetett előéletű Kapusit 3, Feketét és Csihát 2-2 hónapi rabságra. A törvényszék az ítéletben megállapította, hogy a vádlottak korábban a károsultak részére a csendbiztos kezéhez 48 ft-ot kifizettek, a ténylegesen keletkezett kár azonban 160 forint, ezért vádlottakat a még kifizetetlen összeg egyetemleges megtérítésé­re kötelezte. Mivel Molnár Gábor már meghalt, a törvényszék elrendelte, hogy vagyonának örökösei a hagyaték erejéig a vádlottakkal együtt szintén egyetem­leges felelősséggel tartoznak a kár megtérítését illetően. A törvényszék ítélete ellen a tisztiügyész és a vádlottak fellebbezéssel éltek, a Királyi Tábla azonban az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen csak a vádlottak éltek perorvoslattal a Hétszemélyes Táblához, de ez sem vezetett eredményre. 2 5 1 l.A tisztiügyész Sz. Kiss Imre és 22 társa - köztük 5 nő - ellen indított ügyben 6 főt lopás, 6 főt lopásban bűnrészesség, 11 főt pedig orgazdaság elkö­vetésével vádolt meg. 2 6 2 4 Uo 1867.Fasc.5.H. tt°371. 2 5 Uo 1866.Fasc.5.G. N°229. 2 6 A vádlottak lakhely szerinti megoszlása: 20 fö szoboszlói, l-l fő pedig turkevei, kabai, illetve debreceni. Életkori megoszlásuk: 18-30 év közötti 10 fö, 31-40 közötti 7, 41-50 közötti 4, 1 fő 52, 1 fő pedig 68 éves.

Next

/
Thumbnails
Contents