Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Beállottam... Arany János toborzó verseinek történeti hátteréhez

Nyakas Miklós Beállottam... Arany János toborzó verseinek történeti hátteréhez ,,Beállottam a Bocskai-csapatba Ez az igaz magyar hajdúk csapatja Ez az ősi vitézségnek virága Ide, akinek a szabadság der ága!" A magyar nép 1848/49-ben egyesek részéről aggodalommal, mások részéről lelkesedéssel kísért szabadságküzdelmének katonai története elég alaposan feldolgozott ugyan, de újabb adatok mai napig kerülnek elő, különösen ami a félkatonai és irreguláris csapatok szervezését illeti. A magyar irodalomtörténet régóta tudja azt is, hogy az akkor Nagyszalontán jegyzősködő Arany János, ebben a gigászi küzdelemben részint ténylegesen nemzetőrként, de főleg tollának varázslatos hatásával vett részt. Dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy egyik ilyen versének történeti hátterét, születésének körülményeit megvilágosítsuk, s olyan adatokat sorakoztassunk fel, amelyek eddig elkerülték az irodalomtörténeti kutatások figyelmét. Az közismert, hogy a népies ponyvairodalom milyen hatással volt a nép gondolat- és érzésvilágára, s azt is tudjuk, hogy ennek hatását, maga Arany János sem becsülte le. Sőt! Amikor 1848 tavaszán felmerült egy, a nép gondolatvilágához közel álló néplap terve, azt írta Petőfinek, hogy „kedvenc eszmém költői hatást gyakorolni a népre". Szerette volna a Toldit és a Toldi szerelmét úgy kinyomtatni, hogy a kettőt együtt egy húszasért, tehát könnyen megfizethető módon lehessen árulni.

1 Tudjuk, hogy Arany János 1848 áprilisában Pestre utazott - Petőfi hívására s ott szerkesztői feladatokat ajánlottak fel neki. Arany ekkor ugyan úgy döntött, hogy nem hagyja ott Nagyszalontát, de hamarosan mégis elvállalta a plebejus hangvételű Nép Barátja társszerkesztőségét Vas Gereben mellett, aki a főszerkesztői tisztet látta el.

2 E népies lap 5. számában, 1848. július 2-án jelent meg két buzdító, a szabadságharc mellett kiálló verse, az Egy életünk, egy halálunk és A legszebb virág címmel. Az ilyen hangvételű buzdító és toborzó versek iránti társadalmi igényt jelzi, hogy a fenti két vers Arany János tudta és beleegyezése nélkül ponyvakiadásban is hamarosan megjelent Debrecenben, Telegdi Lajosnál abban a verses összeállításban, amely A lelkes jászok és kunok elindulása címet 80