Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850

súlyosabb büntetést: katonának adást, 3, illetve 2 hónapi börtönt, akik huzamosabb ideig tartó szerelmi viszonyt folytattak, a többieket 25-40 pálcaütésre ítélték. Hullarejtegetés, bűnsegédség, bűnpártolás stb. miatt a bíróság elé állított 25 vádlott, főleg nők, 5 kivételével a 40 éven felüli korosztályhoz tartoztak. A törvényszék 16 vádlottat elítélt, 8-at felmentett, 1 vádlottal szemben pedig az ítéletben nincs rendelkezés. A jogerősen kiszabott büntetések mértéke 1 esetben 2 évi, 5 esetben 1-6 hónapi börtön, 3 esetben 25^4-0 korbácscsapás, 6 esetben pedig a törvényszék előtti megintés volt. Szándékos és gondatlan emberölések A hat hajdúvárosban 1757-1850 között 219 személy olyan erőszakos cselekmények következtében vesztette életét, amelyeket a tettesek nem előre megfontolt szántszándékkal hajtottak végre. Az ilyen bűncselekményeket a korabeli jogi terminológia nem szántszándékos, de nagyon vétkes gyilkosságnak, hibás cselekedetből származó gyilkosságnak, illetve történetes, vagy szerencsétlen gyilkosságnak nevezte. A mai szóhasználat szerint az előbbin a szándékos, az utóbbin pedig a gondatlanságból elkövetett emberölés értendő. Büntetőjogi szempontból szándékosság akkor forog fenn, ha a tettes tudta, hogy magatartásának jogsértő eredménye lesz vagy lehet. Gondatlannak pedig akkor minősül a cselekmény, ha a tettes a mindennapi életben megkívánható közönséges elővigyázat elmulasztásával követte el a jogsértést. Szándékos és gondatlan emberölést kiváltó okok A hajdúvárosokban elkövetett szándékos és gondatlan emberölések 44,3%-a a kocsmákban és egyebütt elfogyasztott szeszes ital hatása alatt történt. Míg a vitatkozások hevében, bosszúság, veszekedés, tréfálkozás, csúfolódás elfajulása, családi viszályok, bűncselekményen tettenérés, utcai gázolások, gondatlanságok miatt bekövetkezett emberölések aránya 55,7%. Kocsmákban elkövetett emberölések Rendelkezések a kocsmai vérengzések megakadályozására Az élet elleni erőszakos cselekmények elkövetésének színhelye gyakorta a kocsma volt. Az elfogyasztott ital hatására sűrűn támadtak szóváltások, kötekedések, ezek botokkal véghezvitt tettlegességbe, nemegyszer tömegverekedésbe csaptak át és tragikus következménnyel végződtek. Már Mátyás 1486. évi decrétumának 66. cikkelye, évszázadokra előre mutató érvénnyel, jellemezte a kocsmabeli állapotokat: „... a kocsmákban igen sok emberölés, sebesítés, verekedés, továbbá sok veszekedés és végtelen számú más gonosztettek szoktak előfordulni, mert hát a vakszenvedély mindenütt fegyvert kovácsol". Az ilyen gonoszságok elkerülése végett - büntetés terhe alatt - elrendelte, hogy „mindazok, akik ...kocsmákba mennek, bármilyen rendűek legyenek, minden fegyverüket tegyék le szállá43