Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
saikon, fegyver nélkül induljanak... inni, s így tartózkodjanak és mulassanak ottan". E rendelkezés megújítására még három évszázad múltán is szükség volt. A hajdúvárosi kocsmák - különösen vasárnap - már kora reggeltől hangosak voltak a muzsikaszótól s nagy számban vonzották az embereket, kivált a fiatalokat. Mivel az elfogyasztott ital mind az eszüket, mind az indulataikat megrontotta, egymásnak semmit sem néztek el, összevesztek, s ez oda vezetett, hogy verekedések, vérengzések, iszonyú istenkáromlások és irtóztató emberölések következtek be. Annak érdekében, hogy ezek a rossz szokások megszűnjenek, a kerületi közgyűlés megtiltotta, hogy a kocsmákban vasárnap a két istentisztelet befejezése előtt, hétköznap pedig este 9 óra után muzsikáljanak. Elrendelte, hogy személyválogatás nélkül, a Bács megyei csatornaépítésnél letöltendő hosszabb rabsággal büntetendők azok, akik akár vasárnap, akár hétköznap a csapszékekbe és pálinkaárusító házakba bottal, bármilyen ütő-, vagy verekedő eszközzel mennek be. Büntetés terhe alatt kötelezte a csaplárosokat, hogy a szeszes italok hitelben történő kiszolgálását büntetés terhe alatt szüntessék meg. 9 2 Mivel a kerületi törvényszék ismételten tapasztalta e rendszabályok megsértésének súlyos következményeit, 1823-ban felhívta a városi tanácsokat, hogy a kocsmákban botokkal való megjelenés tilalmát újból hirdessék ki a lakosság előtt. 9 3 Nemegyszer megesett, hogy a késő éjszakába nyúló kocsmai italozások fékevesztett dorbézolássá fajultak és az elszabadult indulatok emberáldozatot követeltek. Ezért a kerületi közgyűlés a téli időszakban este 8, a nyáriban pedig este 9 óra után a kocsmákban mindenféle tivomyázást megtiltott azzal, hogy aki ennek nem engedelmeskedik, megfenyítése végeit nyomban kísérjék a városházára. 9 4 A kocsmába járók nagy részét azonban sem a büntetést kilátásba helyező tilalmak, sem pedig a törvényszék ítéletei nem térítették el megrögzött rossz szokásaiktól. A kocsmai verekedések kirobbanásakor nyomban előkerültek a magukkal vitt botok és egy-két esettől eltekintve, azokkal okozták a halált. A hat hajdúváros különböző kocsmáiban 1757-1850 között 74 haláleset történt s az emiatt indított ügyeknek összesen 308 vádlottja volt. Kocsmai verekedések a) vasárnapokon Mivel főként vasárnapokon voltak zsúfoltak a kocsmák, leginkább ilyenkor robbantak ki halálos eredménnyel végződött tömegverekedések. Hogy ezek miként zajlottak le s milyen büntetőjogi következménnyel jártak, arra a törvényszék néhány alább ismertetett ítéletében megállapított tényállás és a kiszabott büntetés ad választ. 1. Szoboszlón, a város közepén lévő kocsmában 1803. augusztus 14-én este többek között - tíz fiatalember is italozott. Éjfél után már igen emelkedett volt a hangulat, amikor Márton Bálint és Dobozi Bálint belekötött Kiss Jánosba. A botjukat belevágták a gerendába és azt kiáltották: „most legyék legény". Vála44
