Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
11. Rátz Mária 20 éves lány 1822-ben, a farsang idején Nagy György tanyáján éjszaka szült gyermekének száját beszorította, majd a szalmába dugta, ott a csecsemő megfulladt. Reggel a hullát a kunyhó mögött egy üres gödörbe lökte s mivel a föld fagyos volt, pernyét és ganét hányt rá. Tavasszal, amikor a föld kiengedett, a gödröt földdel hányta be. A cselekmény kiderülte után, 1822. április 12-én a hatósági személyek a hullát már nem találták meg a gödörben. Lehetségesnek tartották, hogy a disznók felfalták. Rátz Mária a nyomozás során a cselekmény elkövetését beismerte s a törvényszék a gyermek „irtóztató kegyetlenséggel" történt megölése miatt halálra ítélte. A Királyi Tábla az ítéletet helybenhagyta, a Hétszemélyes Tábla azonban az ügy körülményeire tekintettel a halálbüntetést 3 évi börtönre és félévenként 25 korbácscsapásra szállította le azzal, hogy a börtönbüntetés kezdetét a jogerős ítélet kihirdetésétől kell számítani. 6 9 12. Török Ilona 19 éves lány 1824. augusztus 15-én megszült „ártatlan kisdedét" - beismerése szerint - megfojtotta. A hullát augusztus 23-án vizsgálták meg s a leletek alapján Medgyessy Pál kerületi orvos a következő véleményt terjesztette elő: „A holttest minden tagjainak kiförmáltatásából s rendes nagyságából úgy látszik, hogy a magzat érett magzat volt. Az is igen hihető, hogy a világra életben született. Mindazon által azt egész bizonyossággal állítani nem lehet az orvosi tudomány princípiumai szerint, mivel a test az anatomica vizsgálat idejekor már közönséges rothadásban volt s annálfogva a tüdőkből való tudomány - Docimasia pulmonum - semmi világosságot nem nyújthat". A törvényszék azonban a vádlott beismerése alapján a csecsemő élve születésére következtetett, ezért csecsemőgyilkosság miatt halálbüntetést szabott ki. A tisztiügyész vádja alapján a lány anyját, Török Miklósnét is elítélte a letartóztatástól számítandó 6 havi rabságra és két részletben végrehajtandó 50 korbácscsapásra, mert bár tudta leánya terhességét, azt mindenképpen igyekezett eltitkolni, s a szülés sem történt a szükséges felvigyázás (bába jelenléte) mellett. A Királyi Tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta, a Hétszemélyes Tábla azonban a per adatai alapján Török Ilona büntetését 2 évi börtönre, továbbá félévenként esedékes 15 korbácscsapásra szállította le. 7 0 13. Balla Rebeka 22 éves hajadon ellen indított ügyben az ítélet számot adott azokról a kételyekről, amelyek feloldásával a törvényszék meghozta döntését. A vádlott a szülés idején ismeretlen helyekre kódorgott - olvasható az ítéletben. Rejtekhelyen, élve megszült gyermekét a földbe takarta s ott hagyta. A szülést mindaddig tagadta, míg a bába meg nem vizsgálta. Ilyen körülmények között csecsemője valóságos gyilkosának lehetne tekinteni. Ámde a böjti bába által egy nádfal tövében burokban megtalált s akkor már halott csecsemő orvosi vizsgálatát elmulasztották, „így nem lehet tudni, hogy a bába szerint öt, a vádlott szerint hetedfél hónapos gyermek idétlen vagy ért gyümölcs volt-e? s ahhoz képest halálát valamely erőszaknak, vagy a burokban lett me gyulladásnak, vagy még inkább a magzat idétlenségének lehessen tulajdonítani. Ez esetben a felperes fiscus kere35
