Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
7. Boros Mária 21 éves lány Tarpai Nagy István nőtlen embertől esett teherbe s a gyermeket 1798. október 4-én este a házuk végénél szülte meg. Közvetlenül ez után a csecsemőt rongyba takarva elföldelte. A hullát csak október 21-én este hantolták ki s Földi János a következő napon vizsgálta meg. Bár a test 18 napig a földben volt és már rothadásnak indult, a hosszméret, a barna tömött haj és a megnövekedett, ép körmök alapján az orvos megállapította, hogy a gyermek rendes időre született. Fejének összetörődését és megroncsolását a reá nyomott föld okozta. A nyelve a szájából kinyúlt és az ínye közé szorult. A nyelv „az idétlenül szülöttekben s anyjuk méhében megholtakban kinyúlva lenni nem szokott" - olvasható a Visum repertumban. Az élve születésre következtetett az orvos abból is, hogy a köldökzsinór a végén kettős hurokkal meg volt kötve. Ez a vérfolyás megakadályozását szolgálja. A holtan világra jött gyermek vére azonban nem folyik, ezért ilyen esetben a kötés szükségtelen. A törvényszék az orvosi véleményre tekintettel nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy idő előtt, halott gyermeket szült. Ezért bűnösnek mondta ki csecsemőgyilkosságban. A halálbüntetés alól azonban felmentette s ehelyett 2 évi börtönre és negyedévi részletekben végrehajtandó 100 korbácscsapásra ítélte. Tarpai Nagy Istvánt pedig a paráznaság miatt 40 botütéssel sújtotta. 6 5 8. Orosz Anna 16 éves lány 1803. január 23-án lakásuk sütőházában Ujjos Jánosné és Orosz Mihályné jelenlétében szült, de ezt titokban tartották és a csecsemőt a sütőházban elföldelték. Erre csak április 16-án derült fény, amikor is a hullát kiásták. Marjai Sára kerületi bába éppen Dorogon tartózkodott, s a város hadnagya őt kérte fel a vizsgálatra. A jegyzőkönyv szerint azonban rendes vizsgálatot nem végezhetett, mert a test már rothadásban, felpuffadt állapotban volt, a földdel és sárral összekeveredett. A bába véleménye szerint a gyermek rendes nagyságú volt, de azt nem lehetett megállapítani, hogy élve vagy holtan született-e és halálát erőszak okozta-e. Orosz Anna első kihallgatásakor azt mondta, hogy a szülés után a csecsemőt megfojtotta. Később ezt a vallomását visszavonta és azzal védekezett, hogy a gyermek holtan jött a világra. A szülésnél jelen volt két asszony viszont azt adta elő, hogy az álló helyzetben világra hozott gyermek a fejére esett és „nagyon sivalkodott". A megesett lány anyja, Orosz Jánosné úgy nyilatkozott, hogy a szülésnél nem volt jelen, s amikor bement a sütőházba, a csecsemő már halott volt, ezért mondta, hogy tegyék egy ruhába és temessék el. A törvényszék a rendelkezésére álló adatok alapján az élve születés tényét állapította meg, de Orosz Annát a törvény szerinti halálbüntetés alól felmentette és 3 hónapi börtönre ítélte. Ugyanilyen tartamú börtönt szabott ki Orosz Jánosnéra is a csecsemő eltemetése miatt. A szülésnél jelen volt Ujjos Jánosnét 1 hónapon belül két részletben végrehajtandó 40 korbácscsapással, Orosz Mihálynét pedig 2 hónapi börtönnel sújtotta, feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Mivel Orosz Anna azt állította, hogy Jákób József kereskedő több ízben erőszakkal kényszerítette a közösülésre s tőle esett teherbe, a tisztiügyész Jákób ellen is 33
