Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850

A törvényszék Török Erzsébetet „a kegyetlenséggel" elkövetett gyilkosság miatt halálra, Bódi Jánost paráznaság miatt 24 botütésre ítélte, Török Jánosnét ellen­ben a vád alól bizonyítékok hiányában felmentette. A halálbüntetést a Királyi és a Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta, a király azonban azt kegyelemből 6 évi rabságra változtatta át. 6 2 5. Szálkái Györgyné 31 éves asszony, nyolc éve katonáskodó férje távollétében szerelmi viszonyt folytatott a nőtlen, 26 éves Varga Mihállyal. Teherbe esett s 1794 áprilisában leánygyermeket szült. A csecsemő fejét felfelé szándékosan összenyomta és ennek folytán következett be a halál. Szalkainé elismerte, hogy a gyermeket ő ölte meg. A hullát Földi János boncolta fel. Megállapította, hogy a gyermek rendes időre, a tüdőúszópróba eredménye szerint is, élve született és halálát a koponyacsont sérülése következtében főként a kisagy alatt bőven kiömlött vér okozta. A törvényszék Szalkainét halálra, Varga Mihályt pedig a huzamosabb ideig folytatott paráznaság miatt katonának adásra ítélte. Az ítéletet a Királyi és Hétszemélyes Tábla helybenhagyta. A halálbüntetést azonban a király kegyelemből 8 évi tömlöcre és félévenként 24 korbácscsapásra változtatta át. 6 3 6. Özvegy Korondán Mihályné 47 évesen, 1794. február 25-én szült. Állítása szerint azonban nem gyermeket hozott a világra, hanem valami darab hús ment el tőle. Földi János már a következő napon két bába közreműködésével, a kiren­delt hatósági személyek jelenlétében megvizsgálta Korondánnét, aki megmutatta a méhlepényt és a köldökkötelet s azt állította, hogy ez volt az a darab hús, amit szült. Földi a vizsgálat alapján igen részletesen fejtette ki véleményét, ennek lényege a következő volt: A betegágyban talált asszony szülőrészei olyan állapotban voltak, mint általában a szülés után szoktak lenni. A méh még nem húzódott össze. Mivel a vizsgálat a szülést követő napon történt s a tej a harmadik, negyedik napon jön meg, csak a bal emlő adott kevés tejet. Az elszült gyermek „mását" (placenta, méhlepény) és a köldökkötelet összehasonlította egy ugyanazon a napon született gyermek másával és köldökkötelével. A kettő úgy hasonlított egymáshoz, mint tojás a tojáshoz. „Gyermek mása és köldök kötél pedig soha gyermekszülés nélkül nem születhetik" - állapította meg. Mindezek arra mutatnak, hogy Korondánné nem valamely formátlan darab húst, hanem valóságos magzatot szült. Mivel a magzat nem került elő, az orvosi vélemény más megállapításokra nem terjedhetett ki. Korondánné egyébként először tagadta, majd beismerte, hogy Petkóczy Fe­renc nős emberrel egyszer közösült, azonban állítása szerint nem esett teherbe. A törvényszék Korondánnét csecsemőgyilkosságban találta bűnösnek, de a rendes büntetés alól felmentette és 1 évi börtönre, ez alatt három részletben végre­hajtandó 120 korbácscsapásra, Petkóczy Ferencet pedig a paráznaság miatt 40 botütésre ítélte. 6 4 32

Next

/
Thumbnails
Contents