Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
2. A 26 éves Varga Katalint a 20 éves, nőtlen Magi István ejtette teherbe. A legény a magzat elhajtása végett a 77 éves Magyar Mihálynéhoz fordult, aki előbb barackmag héjának főzetét ajánlotta, majd rutafüvet adott, azonban egyik sem használt. A lány 1786. április 7-én „furtim amoris infelicem fructum" (a titkos szerelem szerencsétlen gyümölcsét) megszülte - állapította meg Szentmiklósi Sebeők Sándor kerületi orvos. Szülés után a magzat orrát, száját befogta s az így megfojtott csecsemő hulláját három napig az ágyában tartotta, majd a konyhában elásta. Tettét hetek múlva mondta el hozzátartozóinak azzal, hogy jelentsék fel a város hadnagyánál. Amikor a hulla exhumálására sor került, a test már egészen elrohadt állapotban volt. A törvényszék Varga Katalint csecsemőgyilkosságban bűnösnek mondta ki, de „a körülményekre tekintettel" a rendes - vagyis halál - büntetés alól felmentette s 2 évi börtönre és két ízben végrehajtandó 100 korbácscsapásra ítélte. Magi Istvánt paráznaság és a magzatelhajtás érdekében történt eljárása miatt 3 havi börtönnel, két részletben végrehajtandó 80 botütéssel, Magyar Mihálynét pedig a magzatelhajtás kísérlete miatt, korára és testi állapotára figyelemmel, 3 hónapi börtönnel sújtotta a törvényszék. 6 0 3. Nánáson 1792. október 30-án egy veremben csecsemőhullát találtak. A gyanú a 20 éves Borsi Erzsébetre terelődött. A lány előbb tagadta, majd beismerte, hogy október 29-én leánygyermeket szült, de azzal védekezett, hogy a csecsemő holtan jött a világra, ezért dobta be a gödörbe. Állítása szerint Nábrádi János szolgalegénytől esett teherbe. A csecsemőhullát november 2-án Földi János orvos vizsgálta meg és boncolta fel. Elvégezte a tüdőúszópróbát is és a Visum repertumban felsorolt leletek alapján azt állapította meg, hogy a rendes időre, élve született csecsemő száját a vádlott befogta, úgy vitte a gödörig és abba fejjel lefelé dobta be. Emiatt következett be a halál. A törvényszék az orvosi véleményre tekintettel nem fogadta el Borsi Erzsébet védekezését és bűnösnek mondta ki csecsemőgyilkosságban. A körülményekre tekintettel azonban halál helyett 1 évi rabságra és két részletben végrehajtandó 60 korbácscsapásra ítélte. Nábrádi Jánost viszont a paráznaság vádja alól felmentette. mert a lány vallomásán kívül semmiféle terhelő bizonyíték nem merült fel ellene. 6 1 4. Török Erzsébet 27 éves lány 1793. március 2-án szült fiúgyermekének a száját egy ronggyal betömte, a nyakát egy másik darab ronggyal szorosan körültekerte és kitörte. Ezután a gyermeket az ágyba tette és ráfeküdt. A cselekmény a városi tanács tudomására jut s március 4-én Földi János orvos a hullát felboncolta. Elvégezte a tüdőúszópróbát és ennek eredményére is figyelemmel állapította meg, hogy a csecsemő rendes időre, életben született és halálát külső erőszak okozta. A tisztiügyész Török Erzsébeten kívül az édesanyja, Török Jánosné ellen is vádat emelt bűnsegédség, valamint Bódi János cigánylegény ellen paráznaság miatt. 31
