Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
A többszöri megfigyelést és vizsgálatot a kerületi és a böszörményi városi seborvos végezte. Ok a vádlottat épelméjűnek nyilvánították s így foglalt állást Kazintzy Sámuel kerületi orvos is. Ezek alapján a törvényszék újabb ítéletében azt állapította meg, hogy a vádlott elmeállapotával kapcsolatos aggályokat az orvosi vélemények eloszlatták. így a „beszámítás nem kevesbülvén", a korábban meghozott ítéletet „a maga erejében" fenntartotta. Az ítéletet a Királyi és Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta. Kivégzésre azonban ezúttal sem került sor, mert az uralkodó a halálbüntetést kegyelemből 6 évi rabságra változtatta át. Ez arra utal, hogy a Helytartótanács a kegyelmi eljárás során nem látta igazoltnak ebben az esetben sem, hogy a vádlott előre eltökélt szándékkal hajtotta végre a sértett megölését. 4 3 8. Sándor Pál 1845. november 13-án este 10-11 óra között ment el a szoboszlói olajsajtolóba, mivel azonban nem került rá a sor, nénjéhez tért be - olvasható a törvényszék ítéletében. Amikor onnan kijött, az utcán meglátták az éjjeli rendőrök s figyelmeztették; menjen haza. A Harangi malom felé vette az útját s abból az irányból Adány József „maga magával való megszokott lármás beszéde hallatszott." Sándor Pál erre utánaszaladt s amikor elérte, botjával többször fejbevágta, s a földre esett embert otthagyta. Majd meggondolta magát és vissza akart menni, hogy „Adány Józsit az Istennek adja". A visszatérésben azonban a nénje megakadályozta. Adány József 13 nap múlva meghalt. A boncolás adatai alapján az orvosszakértő megállapította, hogy a sértett koponyáját hátulról több botütés érte olyan erővel, hogy nemcsak a fejbőr zúzódott meg, hanem tetemes hosszúságban a koponyacsontok is meghasadtak. Mivel az agyüregben nem volt nagyobb mennyiségű vérkiömlés, a sértett még pár napig fentjárt, majd agyhártyagyulladás lépett fel. Halálát kétségtelenül a rajta esett sérülések okozták. A törvényszék szerint a vádlott „előre elhatározott szándékkal" okozta a sértett halálát, de az eddigi gyakorlattól eltérően 4 évi rabságra ítélte. A Királyi Tábla az ítéletet azzal a „megjegyzéssel" hagyta helyben, hogy a büntetés végrehajtása a táblai ítélet kihirdetésétől számítandó. A törvényszéknek az a következtetése, hogy a vádlott előre elhatározott szándékkal gyilkosságot követett el, téves. A vádlott ugyanis este 10-11 óra tájt az olajsajtolóba ment és csak azért akadt az útjába Sándor Pál, mert a sajtolóban nem került rá a sor. Arra nincs adat, hogy a sértettel korábban olyan ellenséges viszonyban lett volna, ami miatt egyáltalán felmerülhetett és érlelődhetett volna benne a megölés gondolata. 4 4 Felmentő ítéletek A tisztiügyész által szántszándékos gyilkosság elkövetésében tettestársként megvádoltak közül öt főt a törvényszék bizonyítékok hiányában felmentett. Erről a vonatkozó ítéletek ismertetése kapcsán már volt szó. Ezeken kívül még az alábbi négy ügyben hozott a törvényszék, illetve a Királyi Tábla felmentő ítéletet. 25
