Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Varjasi Imre: A Hajdúsági Múzeum működésének rövid története, munkatársainak bibliográfiája
ezek jelentős része a létrejött Városi Múzeumba került, mi több a múzeum mostani kiállításában is láthatók. A gyűjtőmunka kiszélesedése folytán, melyben már helyben végzett ásatásból is került be anyag, nyilvánvalóvá vált, hogy a muzeológia oldaláról is szükséges a gyűjtést, feldolgozást elvégezni. Egy leendő közgyűjtemény, illetve intézményi hátterének megteremtése a század elején vált igazán aktuálissá. Ezt felismerve H. Fekete Péter iskolaigazgató maga is helyi gyűjtésbe kezdett. Talán gyorsabban haladt volna a múzeum létrehozása, ha a gyűjtések nem külön-külön haladtak volna. Mindenesetre tény, hogy H. Fekete olyan szervező munkába kezdett, mely 1924-re megvetette a múzeum létrehozásának alapjait, s elévülhetetlen érdemet szerzett az intézmény megalapításában. Ebben az évben a város teljes támogatásáról biztosította az igazgatót, s egyben Paksy polgármester megbízást adott a gyűjtőmunkára H. Feketének, aki a helyi lapban felhívást intézett a város polgáraihoz, melyben a régi tárgyak összegyűjtésére, adományozására hívott fel. 9 A múzeum 1924-es létrehozása azonban egy sor problémát is felszínre hozott. Legfőképpen az elhelyezés volt gond. H. Fekete első gyűjtését - mely két szarmata sírból származó régészeti anyag volt, ami a téglagyár területén pártolás közben került napvilágra 1 0 - egy sor más jelentős anyag felgyűjtése követte, melyhez nagyszámú adományozások is párosultak. A probléma megoldására 1928-ban került sor. A képviselő-testület április 29-én megtartott ülésén rendezték mind a tárgyi elhelyezési gondokat, és megoldották a személyi kérdést is." A képviselők többek között elfogadták, hogy „...a városi tanács e tekintetben eddig tett intézkedéseinek jóváhagyó tudomásul vétele mellett az eddig összegyűjtött régi emlékekből és néprajzi tárgyakból a városi múzeumot megszervezi, annak elhelyezésére a város tulajdonát képező épületek egyikében, ez idő szerint a kerületházban helyiséget biztosít, s vezetésével és igazgatásával felajánlott szolgálata elfogadásával H. Fekete Péter polgári leányiskolái igazgató tanárt megbízza, az ellenőrzés tisztét pedig addig is, míg a helyzet külön múzeumi bizottság alakítását szükségessé nem teszi, a városi tanácsra ruházza. A városi tanácsot megbízza, hogy a múzeum költségvetésének fedezésére évente 200 pengőt a költségvetésbe vegyen fel a jövő évtől kezdődőleg." Ennek alapján 1928. április 29-én hivatalosan is megalakult az intézmény, mely a Városi Múzeum elnevezést kapta. A múzeumnak kiállítóhelyisége azonban továbbra sem volt, így a munka elsősorban a gyűjtésre és feldolgozásra irányult, illetve ez idő tájt az igazgató sok publikációt jelentetett meg. Az első múzeumi kiállításra 1937. szeptember 5-12-ig a Hajdúhét keretén belül került sor. A második világháború pusztításai a múzeumot sem kímélték. H. Fekete Péter és Almássy Márton polgármester 1944. november 8-án kelt jegyzőkönyvében rögzítették a múzeumban tapasztalt áldatlan állapotokat, a szovjet hadsereg „látogatásának" eredményeit. Ezek szerint: „Délután három és négy óra között megtekintettük a múzeumnak a kerületházban lévő helyiségét, és a múzeum ajtaját befeszítve, nyitva találtuk. A múzeum két szobája teljesen fel van dúlva. A szekrények feltörve, a tárolószekrények üvegei bezúzva, könyvek, írások, múzeumi tárgyak szekrényből kihányva hevernek a legnagyobb rendet248
