Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Deli Edit: A Hajdúsági Múzeum népibútor-gyűjteménye

alkalmazott két álkeret betét vette körül, volutával, finom mívű faragással díszítve. Profilírozott lécekkel kialakított keretű is található a gyűjteményben. Az álkeretben lévő virágcsokrok között a kulcsos zárat díszes kovácsoltvas pajzs fedte. Vannak olyan példányok, amelyeken a virágok a kereteken kívül is megtalálhatók a kulcspajzs alatt vagy a láda tetején. A ládák eredeti színe világos, sárgásbamás árnyalatú volt, de található kékes alapszínű is. A ládák oldalát vizsgálva márványozás nyomait is megtaláltuk néhány darabon. Van közöttük világos alapon sötétbarnával márványozott, és van világosabb kéken sötétkékkel márványozott is. Jellemző a ládák fedőlapjának belső díszítése is. Világos színű alapra fehér, sárgásfehér vagy szürke - néha magára a festetlen fára indákat, leveleket, virágokat festettek. Ezek rendszerint a belső lapra festett szöveget vették körül. Gyakran első tulajdonosuk nevét és a készítés évszámát is belefestették. Van olyan példányunk, amelynek belső lapja sötétzölddel van alapozva, rajta feketével indák, levelek és pirossal festett egyszerű virágszirmok. A növényi ornamentika a következő feliratot veszi körül: „készült 1851 évben Ignáth Bálint Kö..." (a többi olvashatatlan) HM 58. 88. 1 Az Ighnát böszörményi családnév, a ládát helyi mester készítette 1851-ben. A kelengyésládákon a következő olvasható datálásokat találtuk még: „1800" HM 52. 190. 1. „1818" HM 52. 188. 1. „1833" HM 52. 187. 1. „1846" HM 52. 189. 1. A múzeum legrégebbi datált ládája 1776-ból való (HM 53. 440. 1.) Hajdúböszörmény város levelesládája - jelenleg az állandó kiállításban látható. A városházáról került a múzeum gyűjteményébe. A láda eleje és két oldala faragással, zöld színű festéssel díszített. Oldalán egy-egy, elején két szimmetrikus, faragással és profilírozott lécekkel kialakított keret, a kulcspajzs alatt B V (Böszörmény Város) monogram. Kovácsoltvas vasalatok és fogók vannak rajta. Titkos fiókja az eleje felemelésével válik láthatóvá. Eredeti zárszerkezetét 1828-ban kicserélték - ez a dátum található a belső oldalán a zárnak. Készítési helye ismeretlen, azonban a láda készítőjének magasfokú tudásáról, barokkos díszítése kiváló ízlésről tanúskodik. Valószínű, hogy céhes készítmény. Az asztalosok nemcsak kelengyésládákat készítettek, hanem utazó, vásározó, ún. szekeresládákat is. Ezek jellemzője, hogy lefelé szűkülő oldaluk van - ez teszi lehetővé, hogy szekerekben is szállíthatóak legyenek. A nagyobb méretűeket használták vásározásra -, nagy mennyiségű árut szállítottak benne. Ezeket a nagyméretű ládákat kovácsoltvas pántokkal, vasalatokkal, fogókkal és zárakkal is ellátták. A kisebbeken nincsenek vasalatok, ezeket rövidebb távon használták, s főleg élelmet tartottak benne. Ilyen kisméretű, mindössze 45 cm magasságú az a kenyeresláda is, amely lefelé szűkülő, trapéz alakú, hogy a szekérbe beleférjen. Benne kisebb láda, ún. fiók található. Érdekessége a láda elején található faragás, amely a debreceni ládákra jellemző álkeret mintájára készült. Festés nyomait nem találtuk meg a ládán, csak faragással díszítették. Az elején díszes kulcspajzs látható. Készítésének az idejét az 1870-es évekre tehetjük. Tulajdonosa Benke József volt, aki kétökrös fogatán használta ezt a ládát, a határbeli munkára vitte magával ebben az élelmet. (HM 72. 13. 1.) 212