Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Deli Edit: A Hajdúsági Múzeum népibútor-gyűjteménye
A kelengyésládákat és az azokat kiszorító, rendszerint háromfiókos komódok között, mintegy átmenetet képező komód-láda is van a múzeum tulajdonában. (HM 87. 4. 1.) Külső mérete megegyezik a hagyományos festett ládákéval, de legalul rendelkezik egy nagyméretű, kihúzható fiókkal is. Eleje díszített, a hagyományos álkeretbe festett virágcsokorral - természetesen ennek mérete a fiók miatt megkisebbített felülethez alkalmazkodik. Teteje ugyan úgy nyílik, mint a hagyományos kelengyésládáknak, belső lapján világos alapozáson fekete indamotívumok nyomai és a valamikori felirat egy része is olvasható még: „Készült ez a komód-láda 18...". A felirat többi része sajnos a láda rossz állapota miatt nem olvasható. Eredetileg márványozás is díszítette, később azonban átfestették az egészet. Ez a bútordarab megmagyarázza azt a végrendeletekben talált adatot, miszerint komót-ládát is megneveznek a felsorolt ingóságok között. 2 3 Az országszerte elterjedt három- vagy négyfiókos komódok Hajdúböszörményben a XIX. század végén, a XX. század elején jelennek meg, egyszerű barnára festett változatuk a múzeum gyűjteményében is megtalálható (HM 52. 100. 1., HM 61. 121. 1.), de ismertek márványozott példányaik is. Az edényeket, tányérokat, egyéb konyhai használati tárgyakat az alul zárt tárolóterű, felül nyitott, polcos tárolóbútorokon tartották. Megnevezésükre használták a „stelázsi", (telázsi), almáriom és korsószék kifejezést is. E két utóbbi kifejezéssel a végrendeletek megnevezett ingóságai között is találkoztam. 2 4 A végrendeletekben tárolóbútorként megneveztek még az üvegalmáriom mellett, háromfiókos komódot, üveg felsővel és kékes festésű tejtartó állványt is. 2 5 Múzeumunkban található egy sarokba állítható, háromszög alakú, alul egy ajtóval zárt, felül nyitott, polcokkal és léccel készített korsószék. Az ajtaján virágozás nyomai, felső részén is színes festéknyomok találhatók. Készítésének ideje feltehetően a XIX. század közepe. A hajdan virágos, festett bútort később barna festékkel egyszínűvé tették. (HM 58. 60. 1.) Szintén a XIX. század közepére tehető annak a korsószéknek a készítése, amelynek csak az alsó része van a múzeum gyűjteményében (Ltsz. nélk.) A barna alapszínű, egyajtós korsószéken megmaradt a felső rész rögzítésére szolgáló léc. Az ajtaja felső része íves, rajta nagyméretű színes virágcsokor nyoma. A virágcsokor motívumai nagyon hasonlítanak a tékákon lévő virágokhoz. Korsószék megnevezéssel került a múzeumba egy alul zárt szekrényes, két ajtajú, felül üvegezett, faragással díszített, tálalószekrény funkciót betöltő bútor is. (HM. 72. 20. 1.) Készítését a XIX. század elejére teszik, helyi mester munkájának tünteti föl a karton. A kétrészes tálalóbútorok a XX. század elején szinte minden böszörményi lakásban megtalálhatóak voltak, az egyszerűbbeket a konyhában, az üvegezett, faragott példányokat a módosabb gazdák szobáiban lehetett megtalálni. 213
