Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
seborvos megakadályoztatva lévén, magános és szolgálatánál fogva nem kötelezett seborvos vitte véghez" c) Egyéb orvosi költségek Előfordult, hogy a sérülés elszenvedése és a halál beállta között eltelt idő alatt a sértett seborvosi kezelésben részesült. A chyrurgus azonban csak akkor tarthatott számot munkadíjának és az esetleg felhasznált gyógyszerek árának a vádlott által történő megtérítésére, ha beadványában az igényelt díjazás összegének megjelölésével tételesen felsorolta a sérült érdekében kifejtett sebészeti tevékenységét, valamint a gyógyszerek árát. 2 9 Amennyiben a törvényszék a díjfelszámítást túlzottnak találta, a kerületi orvosdoktorral felülvizsgáltatta és az ítéletben csak a reális összeg megfizetésre kötelezte a vádlottat. A törvényszék ítélkezési gyakorlata 1757-1850 között a hajdúkerületi törvényszék elé került bűnügyeknek csak 5,3%-át tették ki az ember élete elleni bűncselekmények, de jelentőségük ennél jóval nagyobb volt, mert a társadalmat ezek az ügyek érintették legérzékenyebben. Az ellopott vagyontárgyak pótolhatók voltak, a sűrűn előfordult verekedések során ejtett sérülések begyógyultak, de a kioltott élet örökre elveszett. A városok lakosságának a bírósági eljárások kimenetele iránti érdeklődését fokozta az a körülmény is, hogy közvetlenül vagy közvetve igen sok személy volt érintve. A bíróság nemcsak a halált okozó tetteseket, hanem mindazokat is felelősségre vonta, akiknek a cselekménye vagy magatartása valamiképpen hozzájárult a halál bekövetkeztéhez. Ez a magyarázata annak, hogy a törvényszék elé került 269 ügynek összesen 711 vádlottja volt. Mellettük közvetlenül érintettek voltak hozzátartozóik, valamint a megölt személyek hátramaradt családtagjai éspedig elsőrenden ők, közvetve pedig a nyomozati vallomásuk hitelesítése végett a törvényszékhez nagy számban megidézett tanúk is. Ana, hogy az ember élete elleni különböző minősítés alá eső bűncselekményekben a kerületi törvényszék milyen ítélkezési gyakorlatot folytatott, a konkrét ügyekben megállapított tényállások rövidre fogott ismertetése és a kiszabott büntetések alapján lehet következtetést vonni. Ami a szabadságvesztés büntetéseket illeti, ezeket a törvényszék férfiakkal és nőkkel szemben egyaránt azzal a súlyosbítással szabta ki, hogy vasban, közmunkában, hetente általában két napon át kenyéren és vízen böjtöléssel, férfiakkal szemben pedig ezek mellett még a szeszes italoktól eltiltással kell végrehajtani. Az egyes ügyekben kiszabott szabadságvesztés büntetések alább következő ismertetésénél ezeknek a minden ítéletben olvasható rendelkezéseknek ismételt felsorolása azonban felesleges, és elegendő a büntetések nemének és mértékének megjelölése. 14
