Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850

Gyilkosság miatt hozott marasztaló és felmentő ítéletek Ide azok a bűncselekmények tartoznak, amelyeket a tettes az előre elhatározott szándék gondos megfontolása után hajtott végre. Ezt a cselekményt az első magyar Büntető Törvénykönyv úgy határozta meg, hogy aki embert előre megfontolt szándékból megöl: gyilkosság bűntettét követi el és halállal büntetendő.

30 Ez a megfogalmazás ugyanazt jelenti, amit Mátyás már említett nagy dekrétuma „ előre eltökélt szántszándékosság" -nak nevez. A tisztiügyész a vizsgált időszakban összesen 18 ügyben 22 férfi és 7 nő ellen gyilkosság, továbbá 15 férfi és 4 nő ellen pedig ezzel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt emelt vádat. A törvényszék 14 ügyben a vádlottakat szántszándékos gyilkosságban mondta ki bűnösnek, noha ennek a minősítésnek 8 ügyben nem volt helye, 4 ügyben pedig a vádlottakat felmentette. Helyes minősítésű ítéletek 1. Jákób Sámuel álmosdi zsidó boltos háromlovas szekerén 16 éves kocsisával 1788. január 6-án a vízkereszti vásárra érkezett Debrecenbe. A vásár végeztével - január 16-án - kihajtottak Hadházra Zsíros János ottani kocsmaárendátor 65 vforint és Békési András 130 vforint tartozásának behajtása végett. Az éjszakát Zsíros kertjében töltötték s másnap hajnalban Jákób a pénzesládáját az istállóban hagyva, gyalog ment el Békési lakására. Amíg távol volt, Zsíros egy baltával hátulról úgy főbe vágta a kocsist, hogy az nyomban meghalt. Jákób reggel 8 óra tájban ment vissza az istállóba. Egy zacskóban magával vitte azt a sok rézpénzt, amellyel Békési a tartozását megfizette. Ahogy belépett. Zsíros egy baltával hátulról oly erővel vágta fejbe, hogy holtan esett a földre. Ezután az istálló hídlását felbontotta, s a két holttestet oda rejtette el. Majd a pénzesládát és zacskót magához vette és Jákób szekerén kihajtott a mezőre. Ott a szerszámokat összevagdalta, a lovakat szabadon engedte, a szekeret megrongálta, a pénzesládát és zacskót pedig elrejtette. Mivel a debreceni vásár végeztével Jákób a kocsisával nem érkezett haza, hozzátartozói keresésére indultak. Debrecenben megtudták, hogy Hadházra ment, ezért január 24-én ott keresték, de Zsíros kijelentette, hogy nem is látta Jákobot. A tanácsnál ugyan vallatóra fogták, de „semmire sem mentek vele". Másnap újra faggatták, mivel ekkor sok hazugságba keveredett, a tanács délután 2 óra tájt elrendelte istállójának „felhányását". így találtak rá a két holttestre. Zsíros Jánost, a feleségét, 12 éves fiát, 15 éves lányát nyomban letartóztatták és Kállóba, a megyei börtönbe kísértették be őket, mert ekkor II. József reformjai folytán, a hajdúkerületi törvényszék nem működött s a Szabolcs megyei törvényszék volt az illetékes bíróság. A nyomozás során Zsíros eleinte tagadott, majd azt vallotta, hogy egy Veres Mihály nevű debreceni lakossal együtt ölték meg a boltost és kocsisát. A debreceni tanács azonban megállapította, hogy Veres teljesen ártatlan az ügyben. De gyanú merült fel, hogy Erdélyi Mihály debreceni vargamestemek szerepe volt a gyilkosságban. Őt a debreceni tanács letartóztatta és a kallói börtönbe kísértette. 15