Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

Csendes, visszavonult családi életet élt, ám kitartó, szívós munkálkodásának eredményeként a református egyház életében számos megtisztelő feladatot látott el. Volt egyházmegyei tanácsbíró, levéltárnok, egyházkerületi képviselő, az egyházkerületi tanügyi bizottság tagja, de az esperesi megbízatást már nem vállalta. 1900. március 24-én halt meg, s halála a városban, ahol szerették és tisztelték, nagy részvétet váltott ki. A köz- és magánépületeket gyászlobogóval díszítették, s három napon át valamennyi felekezet templomában meghúzatták érte a harangot. A parókia épületében, az ún. kis tanulószobában ravatalozták fel, ahol a temetés órájáig ezrek vettek tőle végső búcsút. A református egyház március huszonnegyedikén délután tartott gyűlésében jegyzőkönyvileg örökítette meg érdemeit s egyben saját halottjának tekintette, s a református tanítóegylettel külön gyászjelentést adott ki. Temetése március huszonhatodikán volt a zsúfolásig megtelt Bocskai téri templomban, ahol a gyászbeszédet a szoboszlóiak hírneves és szép beszédjéről ismeretes papja, esperes, egyházkerületi főjegyző, Zsigmond Sándor tartotta.

1

5 A város összes harangjának zúgása közben a keleti temetőben helyezték örök nyugalomra.

1

6 Alkotói munkássága értelemszerűen egyházi és egyháztörténeti, illetve ezzel szoros összefüggésben művelődéstörténeti vonatkozásban érdemel figyelmet. Nyomtatásban megjelent nagyobb munkája a Bibliai szövegtár, amely 1872-ben jelent meg Debrecenben Telegdy Lajosnál 322 lap terjedelemben. A vallásos jellegű kézikönyvet nagyrészt német szerzők nyomán, de saját ismereteivel kibővítve jelentette meg. E vonatkozásban egyértelműen külföldi tanulmányútja eredményeit építette be, s elsősorban Th. H. Schuler, J. G. Denzler, K. G. Haupt, J. J. Kramm, J. G. Rahn munkáira támaszkodott. Tudunk arról, hogy kéziratban maradt egy hasonló jellegű munkája, amelynek témája a protestáns-katolikus ellentét hittudományi oldalról. Címe: Beszélgetések a protestánsság és katolikusság fölött. A két kötetre tervezett könyv szintén átdolgozás volt Schenkel Dániel után. Értékes könyvtárában páratlan szorgalommal gyűjtötte az adatokat, amelyekből eredeti munkák is születtek. Tudomásunk van arról, hogy megírta Hajdúböszörmény város és a református egyház történetét, adattárszerűen kiegészítve az itt lelkészkedők, tanítók és jelesebb tanulók életrajzi adataival. E munkája sajnos elveszettnek mondható, vagy legjobb esetben lappang. Mindenesetre e számunkra különösen értékes alkotásának egy minden bizonnyal rövidített változata a Hajdúböszörményi ref. egyházközség története címmel megjelent a Debreceni Protestáns Lap 1897. évi évfolyamában. Történetírói munkásságára alapvetően hatott az az elkötelezettség, amely az egyházkerület levéltárának rendbetételére irányult. Érthetően először arra vállalkozott, hogy saját egyházmegyéjét, az Alsó-Szabolcs-Hajdúvidéki egyházmegye levéltárát rendezze. Az egyházmegye egyébként az Egyetemes Konvent 1821. évi rendelkezése alapján 1821-ben jött létre a debreceni és a szabolcsi egyházmegyék megosztásával. Első esperese Bethleni Dániel püspökladányi lelkész lett, főjegyzője pedig a zsoltáríró hajdúböszörményi lelkész, Nagy István.'

7 Az espe107