Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Bényei Miklós: A hajdúvárosok gyásza Széchenyi István halálakor

talnak, melynek sötét éjszakája csak azon por részre borult, mely a' természet örök törvénye szerént enyészetnek van alá vetve; és midőn bemutatnánk gyász emlék-áldozatunkat az égi honba fölszállott örök szellemnek, hogy őrködjék árva hazánk felett örökké: más részről a' honszeretet egész erejével éreztük, hogy helyhatósági alkotmányos önállóságunk vissza helyzésében kezdete van letéve azon jóslatnak, melyet a' fáradhatatlan munkásságú megdicsőültnek ajkai mondának ki: „Magyar Ország nem vólt, hanem lesz." Ámde a' fénylő tűzoszlop, mely a' nemzeti haladás útján világíta, maga még sem lép fel újra az égi pályára, csak örök emlékének megtörött fénysugarát löveli vissza a' sír éjjeléből, melyben piheni fáradalmait. Legyen áldott örök pihenése! Mi az ő örök emlékét zárjuk kebleinkbe újólag, mit ma népünknek 's gyermekeinknek is át adtunk talizmánul, hogy a' szeretet, tisztelet és hála adóját - mit a' sír halottja nem képes többé tőlök elfogadni - időről időre megőrizve szíveikben, időről időre fizessék be a' Nagyméltóságod és az élő fiak számára, kiknek a' megdicsőült saját szellemét hagyta örökségül, hogy legyenek az ő nyomdokain az árva hazának boldogítói. Kik egyébiránt Nagyméltóságod kegyelmességébe mély tisztelettel ajánlottak maradtunk. H. Böszörményben 1861

k év április 8

k napján tartott első közgyűlésünkből. alázatos szolgái: Hajdúkerület közönsége

1

8 100