Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Bényei Miklós: A hajdúvárosok gyásza Széchenyi István halálakor

Jegyzetek 1. Boross Mihály: A dicsőült gróf Széchenyi István életrajza. Pest, 1860. 36-100. p.; Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza 1791-1860. 2. köt. Bp. 1897. 316-335. p.; Széchenyi-gyász. (Közreadta Széchenyi Béla.) Bp. 1885.; Friedreich István: Gróf Széchenyi István. 2. köt. Bp. 1915. 281. p.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Bp. 1967. 2728. p. 2. HBML V. B. 42/a. 10. - Fogalmazványa: HBML V. B. 42/a. 15. 3. HBML V. B. 48/c. 23. d. - A levél megtalálható Hajdúszoboszló közigazgatási iratai között is; ezt a jegyző neve fölött Lengyel János hajdúböszörményi városi hadnagy is aláírta: HBML V. B. 443/c. 27. cs. 400/1860. 4. Pesti Napló, 1860. május 9. [2.] p. 5. MTAK Kézirattára K 192/26. - Közölte: Boross M. i. m. 63-64. p.; Széchenyi-gyász. Bp. 1885. 33-34. p. 6. A Hajdúkerület élére 1849. szeptember 30-án az uralkodó császári biztost nevezett ki, majd 1851. január 18-án megszüntette a törvényhatóság működését. Vö. Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig. Debrecen, 1963. 21. p. 7. Benedek Lajosról (1799-1867) lásd: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. kiad. Bp. 1977. 66. p. 8. Széchenyi István 1845. október 8-án átutazóban járt a városban, majd 1846. augusztus 6-án a Tiszavölgyi Társulat debreceni nagygyűléséről Zelemérre látogatott. Augusztus 9-én találkozott Foghtüy Jánossal, a Hajdúkerület alkapitányával. Lásd: Gróf Széchenyi István naplói, 6. köt. (1844-1848) Bp. 1939. 271.; 420., 422. p. - Magyar fordításban az első két eseményről: Széchenyi István: Napló. Bp. 1978. 1088. és I 119. p. - A gróf bicentenáriumán írt erről Nyakas Miklós: Széchenyi István születésének kétszázadik évfordulójára. Szabadhajdú. 1991. szept. 19. 5. p. 9. Révész Imre debreceni történész Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye. Történelmi vizsgálat c. könyvében (Debrecen, 1859. 49-71. p.) fejtette ki ezt a hipotézisét. 10. Pesti Napló, 1860. május 30. [2.] p. 11. MTAK Kézirattára K 191/145. - Megjelent: Széchenyi-gyász. Bp. 1885. 35-36. p. 12. HBML V. B. 443/c. 27. cs. 457/1860. A levél külső oldalán a címzés: Hajdú Szoboszló Város érdem teljes Hadnagya Tekintetes Foghtüy Sámuel urnák tisztelettel Szoboszlón. 13. Uo. 14. Pesti Napló, 1860. június 2. [2.] p. 15. A választás 1861. jan. 12-én zajlott le; lásd Nyakas Miklós: Sillye Gábor a szabadságharc kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó főkapitánya 1817-1894. Hajdúböszörmény, 1980. 49. p. Forrásrészletekkel: Csiha Antal: Az utolsó hajdú főkapitány, Sillye Gábor megválasztása 1861-ben - Múzeumi Kurír, 11. sz. 1973. október. 20-24. p. 16. A főkapitány indítványa és a végzés szövege a Hajdúkerület közgyűlésének jegyzőkönyvében: HBML IV. B. 752/a. 17. Sillye Gábor újságírói ténykedéséről: Bényei Miklós: Az Alföld című lap terve 1846-ban. HajdúBihar Megyei Levéltár évkönyve XVIII. Debrecen, 1991. 78. p. és Nyakas M. i. m. 19. p. Pápay Imre (1819-1882) életéről, irodalmi munkásságáról: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 10. köt. Bp. 1905. 370. has. 18. MTAK Kézirattára K 191/144. A levél nyomtatásban is napvilágot látott: Széchenyi-gyász. Bp. 1885. 50-51. p. 101