Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Lévai Béla: Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról

vagy éppen a talaj felszínén. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a Tócóvölgyben a csillámpala nem helyi eredetű kőzet. Az alsójózsai csillámpaláról Sőregi János is ír Régészeti ásatás, gyűjtés című dolgozatában: „Alsójózsán (Hajdú m.) kései népvándorláskori temetőben október 7—10én feltárt 9 sírnak leletanyaga: 5 vascsat különféle formában, 2 vaskés . . . Továbbá felszínről 6 db középkori díszített cserép s a temetőtől távolabb I db csillámpala."

8 Csallány Dezső avar eredetűnek tartja a temető sírjaiban talált leleteket, a csillámpaláról azonban nem tesz említést.

9 Mesterházy Károly sem foglalkozik vele, a temetőt viszont korai (X. századi) magyar temetőnek véli.

1

0 Talán közelebb visz bennünket a csillámpala rejtélyének megfejtéséhez az a „leletegyüttes", mely 1984 őszén véletlenül került felszínre a Kiskert u. 19. számú ház udvarán. Szennyvízülepítő akna ásása közben — egy-másfél méter mélységben — egy ismeretlen korból származó kemenceszerű építmény maradványaira bukkantak. A gödörből rült elő. A kerámiadarabokban a soványító anyag kristályai hasonlóan szürke színű kerámiaedények töredékei és meglepően sok csillámpala kekormos paticsdarabok („füstös téglák"), jól kiégetett, kemény, cementcsillogtak, mint maga a csillámpala. Szöőr Gyula egyetemi docens, a KLTE Ásvány- és Földtani Tanszékének vezetője felajánlotta, hogy a szegedi egyetem Ásványtani Intézetében, ahol megvannak a szükséges műszerek, megvizsgáltatja, hogy a helyszínen talált csillámpala zúzaléka található-e a kerámiában, és honnan származik a csillámpala. A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az egykori fazekasmester az agyagedények készítésekor a csillámpalát használta soványító anyagként. A csillámpala felhasználhatóságáról, illetve alkalmasságáról a szakirodalom így ír: „Soványító anyagnak használhatunk csillámot vagy a vulkáni hamu egyik formáját, de megfelelhet a homok vagy a kőzettörmelék is . .. A csillám, a vulkáni hamu a legjobbak, mert kémiai összetételük jól ellenáll a hőhatásoknak. . A durva kerámiáról szóló szakirodalomban ismeretes, hogy a csillámpala finomra őrölt zúzalékának belekeverése az agyagmasszába kedvező tulajdonságokat biztosít a keveréknek. Egyrészt mint mázképző anyag tömörebbé, vízhatlanabbá teszi a kerámiát, másfelől pedig mint olvadékfázist elősegítő — alacsonyabb hőfokon való kiégetést biztosító — adalékanyagot alkalmazzák napjainkban is.

1

2 Az elemzés arra is fényt derített, hogy — sajátos szerkezetét tekintve — a megvizsgált csillámpala kétséget kizáróan a Zempléni-hegységből származik. „Sátoraljaújhely közelében, Vilyvitánytól, illetve Felsőregmectől északra, közvetlenül 8 Sőregi János: Régészeti ásatás, gyűjtés. Jelentés Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumának 1931. évi működéséről (Debrecen, 1932) 23—24. 9 Csallány Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. (Budapest, 1956) 80. Csallány egy másik, Szabolcs-Szatmár megye avar leletei című dolgozatának térképén is jelöli Alsójózsa települést, „ahonnan avar leletet tartanak számon": Avarkori régészeti leletek a Felső-Tisza vidékén. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Evkönyve. 1. 1958 (Budapest, 1960) 31—83. 10 Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztály viszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál (Budapest, 1980) 13. II Riegger, Hal: Primitive Pottery (Van Nostrand Reinhold Company, 1972). Vö.: Primitív fazekaság. (összeállította: Kardos Mária, Budapest, 1980) 13. 12 Szöör Gyula szóbeli közlése. 44