Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
lit, egy darab kartont magához vett és Kováccsal együtt „Váradról elillantak". A lopott holmik értéke 29 Rft 23 krajcár volt. Hazamentek Böszörménybe, itt azonban a korábbi lopások miatt mindkettőjüket letartóztatták. Az áristomból előbb Kovács, majd Aszalós Anna is megszökött és Tokajba ment. Itt „néhány napi tekergés után" egy Nyitrainé nevű asszonynál kapott menedéket, de őt is meglopta. Amikor este az asszony elaludt, a ládájából egy szoknyát, három selyem, egy drága és egy olcsóbb gyolcs keszkenőt, egy darab selymet, egy drága gyolcs és egy patyolat kötőt, egy ingvállat, egy pár csizmát kilopott és a lakásból eltávozott. Nemsokára azonban kézrekerült s a holmik nagy részét megtalálták nála. Elfogták Kovácsot is és 1794. december 15-én a kerületi törvényszék őt a Bács megyei csatornaásásnál egy évi közmunkára és 100 pálcára ítélte, amiből 40-et az ítélet kihirdetése után, 60-at pedig negyedévi részletekben, a munkahelyen kellett végrehajtani. Aszalós Anna büntetése három hónap alatt két részletben végrehajtandó 80 korbács csapás volt, s kötelezték a meg nem került holmik értékének megtérítésére is. 9 1 Bereczki István 34 éves szoboszlói lakost 1795-ben azért ítélték a Bács megyei csatornánál töltendő 2 évi közmunkára és 100 pálcára, amiből 50-et az ítélet kihirdetése után, 50-et pedig a munkahelyen kellett végrehajtani, mert előbb négy lovat lopott, ezeket Újvároson eladta, majd a szoboszlói postamester két csikóját és Hadházon öt lovat kötött el. 9 2 1796 márciusában Ausztria és Franciaország között a fegyveres harcok kiújultak s a jurisdictiók a szabadságvesztésre ítélt rabokat nem csatornaásásra kötelezték, hanem a katonai parancsnokságoknak adták át. Mivel ennek következtében a csatornaásásnál dolgozók száma megfogyatkozott, a Helytartótanács 1797 februárjában úgy rendelkezett, hogy a legalább félesztendőre elítéltek is kötelezhetők erre a munkára. 9 3 A kerületi törvényszék azonban továbbra is az eddigi gyakorlatot folytatta és csak az egy évet meghaladó rabságra ítélt tolvajokat kísértette Bács megyébe. Így pl. a „rossz cselekedeteiről ezen a környéken legesmeretesebb rossz embert", a 24 éves, nős, családos Szilágyi Pétert és barátját, a 40 éves, nős, családos Szalóki Istvánt. Ez a két böszörményi emberi798. szeptember 2-án Debrecenben, a Kardos csapszékben találkozott, este együtt mentek ki a kispércsi határba és vették ki a béklyóból Sütő Péter négy lovát. Két napig a böszörményi erdőben „lappangtatták", majd a zeleméri pusztára, onnan pedig este Böszörménybe, a Rákos János kertjébe hajtották a lovakat. Másnap reggel itt vettek őrizetbe mindkettőjüket. A törvényszék 2—2 évi csatornaásásra és évenként 25—25 botütésre ítélte őket. 9'* A csatorna munkaerőhiány miatt még 1800-ban sem készült ei. A Helytartótanács most már arra hívta fel a hatóságokat, ösztönözzék a lakosságot, hogy vállaljanak ott munkát, az olyan rabokat pedig, akik erre alkalmasak, kísértessék oda. 9 5 A kerületi törvényszék azonban már 91 B. ügyek. 1794. Fasc. RR. No 15. 92 Uo. 1795. Fasc. SS. No 39. 93 Ker. közgy. jkv. 1797. Szent György hó 27. No 9. 3496. sz. rendelet. 94 B. ügyek. 1798. Fasc. XX. No 21. 95 Ker. közgy. jkv. 14. k. 1800. Szent Jakab hó 2. No 24. A Helytartótanács 1800. április 29-i 9808. sz. rendelete. 92
