Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása

rendi sérelmi politika egészébe beillesztendő, azt hangoztatniuk kellett, hogy az ország egyetlen törvényhatóságába se nevezzenek ki királyi biztost.

4

1 A főigazgató jogköre természetesen nem lett volna nagyobb a vármegyék főispánjánál, s így ez a megoldás a magyar rendi társadalomba már beépült hajdúvárosi érdekeket jól kielégítette volna. Amikor például az 1835-ben kiküldött országgyűlési küldöttség munkálataiba javaslatként bekerült a nádori kormányzás gondolata, amelyet mint láthattuk, maguk hoztak több ízben is szóba, a konkrét javaslat ellen több lényegi kifogást emeltek. Jogaik védelmében természetesen! így például ragaszkodtak ahhoz, hogy peres ügyeiket ne a nádori törvényszéken fejezzék be, hanem adományos nemesek módjára a királyi kúrián, s önkormányzati életük is csorbítatlan maradjon. Ezért az 1843/44. évi országgyűléshez benyújtott emlékiratukban a leghatározottabban leszögezték: „ ... az a Hajdú Kerület óhajtása, hogy annak egy állandó Főigazgatója legyen, a'nélkül, hogy ez állandóúl valamely országos hivatalhoz köttessék, vagy a' Fenséges Nádor, vagy más Ö Felsége által időről időre, oly hatósággal neveztessék ki, milyennel a'vármegyéknél a' Fő-Ispányok bírnak."}

1 Az 1843/44. évi országgyűlésen valóban érdemi munka kezdődött a Hajdúkerület belszerkezetének a rendezéséről és az országgyűlési szavazati jogának a kérdéséről. E munkálatok természetesen érintették a főkapitány választásának a kérdését is. Tárgyunk szempontjából az a legfontosabb, hogy az országgyűlés által elkészített törvénytervezet figyelmen kívül hagj'ta a főkormányzó kinevezésére tett óhajt, s lényegében a már 1790-ben felbukkant s 1809 óta rendszeres gyakorlatot tette magáévá, nevezetesen az előzetes kijelölést és a királyi kiválasztást. E szerint, ha a főkapitányi szék megüresedik, akkor az alkapitány köteles két hét alatt közgyűlést összehívni, s a meghívóban világosan megjelölni, hogy a közgyűlés tárgya a főkapitányi hivatalra való jelölés. Elsőként ki kell jelölni a szavazatszámláló bizottságot. A közgyűlés minden tagja három személyt jelöl titkosan, s a szavazatot leadó közgyűlési tag szavazati jogát ellenőrizni kell. Azt a három személyt kell a főkapitányi hivatalra jelölni, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha nincs meg az érvényes többség, a szavazást addig kell ismételni, amíg eredmény nem lesz. A szavazás eredményének sorrendje a jelöltek számára a végső döntésnél eredményt nem jelent, akik közül a végső kiválasztást a király teszi meg. A kerületi gyűlés létszámát — amelynek jogában áll a jelölés — a következőkből áll; a városok képviselői, a kerületi tisztviselők és a városok hadnagyai. Elnöke a kerületi főkapitány, ennek akadályoztatása esetén az alkapitány s ha ez is akadályoztatva akkor a legidősebb táblabíró. A határozathozatalhoz az elnökön kívül negyven fő szükséges.

4

3 Ez a tervezet — amely mint látni fogjuk, korántsem keltett lelkesedést a hajdúvárosokban, végül idő hiányában is, nem emelkedett törvényerőre. A döntést a következő országgyűlésre halasztották! Mindenekelőtt azonban nézzük meg a hajdúvárosok, ezen belül is az úgynevezett hajdúpárt kifogásait a készülő törvénytervezettel kapcsolatéi HBML IV. a. 502. b.- F. 4. No. 1. 1825. 42 Kováts Sámuel jelentése. (Debrecen, 1843.) 43 A Hajdúkerület rendezéséről készült törvényjavaslatot közli. = Századunk 1844. évf. 26., 27., 28.és 29—30. sz. 62