Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Lévai Béla: Régészeti és településtörténeti adatok Józsáról

A leletek között láthatók bronz fibulák, színes és fehér pasztagyöngyök, üveggyöngy töredékek, korongon készült, sötétszürke, szépen ívelt hasú füles csupor, orsókarika, rézgyűrű, bronz nyak- és karperecek, s az egyik nyakperecen egy „miniatűr" bronz balta, melyet a találó később az egyik fibula tűjére húzott fel és csak körülményes vallatásra árulta el eredeti helyét, lévén a fibula nagyon tetszetős".

1

6 A D—E-i tájolású sírokat Mesterházy Károly is szarmata eredetűnek tartja: „Józsa területéről, a falu délkeleti (?) széléről ismerünk egy szarmata temetőt, melynek két sírját kútásáskor találták meg. Mindegyik sírban volt nyakperec. Az egyik nyakperecen karikák, csüngők és baltácska volt felfűzve . . ,"

1

7 „Magyarországi lelőhelyek, ahol a római korból, a szarmata korból és a korai népvándorlás korából (hun-kor és germán-kor) csontvázak kerültek elő" című térképvázlatán Kiszely István is szarmata korinak tünteti fel a felsőjózsai sírokat.

1

8 Érdemes odafigyelnünk a miniatűr bronz baltára, melyet egykori tulajdonosa valószínűleg amulettként viselt. A balta alakú csüngők ugyanis germán eredetű Donar-Thor-amulettek, s mint ilyenek, nem az iráni szarmatákhoz, hanem a germán vandálokhoz, gepidákhoz, ill. gótokhoz köthetők. „Az ősi germán vallásnak több nyoma van a sírokban (Donar-Thor-amulettek, balta és félhold alakú csüngők), mint a kereszténységnek", olvashatjuk a Magyarország története gepidákról szóló fejezetében.

1

9 Thor (Donar) isten (Odin és Tyr mellett) az ősi germán istentriász harmadik alakja. A mennydörgés és zivatar istene, akiről azt képzelték, hogy a föld termékenysége nagyrészt tőle függ, ezért a germán földművelők különösen tisztelték.

2

0 „Számos történet szinte allegorikus formában mondja el harcát a telet, fagyot jelképező óriásokkal, akiknek erejét a tavaszi mennydörgés megtöri."

2

1 Thor (Donar) isten neve az indoeurópai sten- 'mennydörög, zeng' (görögül steinen 'dörög, morajlik') szóból származik, melyből az angolban thunder 'mennydörgés', az ónorvégban pedig thunnar (Donar), majd thórr (Thor) lett. A szó a csütörtök germán nevében (német Donnerstag, angol Thursday) és számos helységnévben fennmaradt. A straffordshire-i Thunderfield (880 körül Thunresfeld) és a rajnavidéki Donnersberg is Donar (Thor) isten egykori tiszteletét bizonyítja.

2

2 Thor (Donar) a leírások szerint vörös hajú, erős férfi, kezében a mennydörgést jelképező balta, melyet számos északi sziklarajz megörökített. Kultuszáról Broby-Johansen a következőket írja: „A pap szertartásos öltözetben, a szent fejszével megáldja a házasulandókat. Egyes helyeken még a mi időnkben is szokás volt kőbaltát tenni az új pár ágya alá, 16 Zoltai Lajos: A felsőjózsai és zeleméri ásatás. Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és közművelődési könyvtárának 1927. évi működéséről (Debrecen, 1928) 14—17. 17 Mesterházy Károly: Debrecen és környéke a népvándorlás és honfoglalás korában. In: Debrecen története. 1. 74. 18 Kiszely István: Sírok, csontok, emberek (Budapest, 1976) 200. 19 Bóna István: A népvándorlás-kor és a korai középkor története Magyarországon. In: Magyarország története 1/1. (Főszerk.: Székely György, Budapest, 1984.) 299. 20 Die Germanen. 1. (Red. Bruno Krüger. Berlin, 1988) 375. 21 Dömötör Tekla: A germánok. Mitológiai ábécé. (3. kiadás. Budapest, 1978) 206— 208. 22 The American Heritage Dictionary of the English Language. (Edit. William Morris, Boston—New York, 1969.) 1543. 46