Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Balla Lajos: Dacia romanizácdójárói
Néhány municipiumi rangú település később elnyerte a colonia rangot, így Commodus alatt Napoca és Apulum, Septimius Severus idején Drobeta és talán Potaissa, az utóbbi esetleg Caracallátói kapta meg a magasabb jogi státuszt (a III. században lett colonia a municipium Septimium Apulum és Romula, valamint talán Dierna) 2 5. Figyelmet érdemel, hogy Daciában 5, de legalábbis 4 colonia rangú település nyerte el a ius Italicum adományozásával járó kedvezményeket (Sarmizegetusa, Apulum, Napoca, Potaissa — Dierna?). 2 6 Két település (az Olt menti Romula és az egyelőre pontosabban nem lokalizálható Malva) kivételével a daciai városi rangú települések mind a tartományt dél-északi irányban átszelő fő forgalmi út mentén, ill. annak közelében alakultak ki 2 7. Dacia urbanizációjával kapcsolatban már itt levonható a következtetés: a tartomány városiasodása viszonylag lassan haladt előre 2 8; az urbanizált terület túlnyomórészt Dacia egy viszonylag szűk területsávjára korlátozódott 2 9. (Erdély északi és északkeleti részein, valamint Olténiában a provincia egészéhez képest jelentős területek maradtak kívül a városi rangú települések gazdasági és társadalmi hatósugarán 3 0.) A városi élet fejlődésének színvonalát, mozgalmasságát elsősorban a feliratok mindenekelőtt a municipalis tisztségviselők, testületek — egyáltalán a városi életre közvetlenül fényt vető epigráfiai emlékek tükrözik 3 1. Ezek ismeretében kimondható: Daciában a névről ismert 12 városi alkotmánnyal rendelkező település közül mindössze 3 esetében tudunk mozgalmas városi életről, politikailag és vagyonilag jelentékeny felső rétegről, colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica Sarmizegetusa-ban, a colonia Aurelia Apulum-ban és a colonia Aurelia Napoca-ban 1 2. Szükséges rámutatnunk: az említett három város közül egyedül Sarmizegetusa korai alapítás, a másik kettő Commodustól nyerte el a colonia iuris Italici státuszt 3 3. A fennmaradt további 9 daciai várossal kapcsolatban fejlett municipális életről — a kutatás mostani helyzetében — nem beszélhetünk 3 4. A végső következtetés csak ez lehet: Dacia, ill. a très Daciae gyengén urbanizált területnek tekinthető. 2. Amint más római tartomány kutatásában, Dacia esetében is a feliratokon fennmaradt személynév anyag* nyújthatja a legfontosabb forrás25 Ld. L. Balla, op. cit ibid. További irodalommal. 26 Vö. N. Gostar, op. cit. ibid. L. Balla, Oikumene I. 1976. 185 sqq. 27 Ld. Tabula Imperii Romani L 34 Budapest (Budapest, 1968) és L. 35 (Bucarest, 1969) 28 Ld .A Mócsy, Gesellschaf t... 46, 254. 29 Ld.: 27. jegyzet. 30 Ld. ehhez a feliratlelőhelyeket: 27. jegyzet és D. Tudor, TIR Drobeta—Romula— Sucidava. (Bucureçti, 1965) 31 Vö. D. Tudor, op cit (15. jegyzet) passim és L. Balla, op. cit ibid. (18.. jegyzet) 32 Vö.L. Balla, Acta Classica Debrecen. 13 (1977) 51 sqq. 33 Ld. L. Balla, op. cit. ibid. (18. jegyet) 34 Ld. az adatokat D. Tudornál, op. cit. (15. jegyzet) 36
