Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHÄOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Balla Lajos: Dacia romanizácdójárói
anyagot a lakosság ethnikai összetételének vizsgálatához 3 5. Rá kell azonban mutatnunk, hogy az epigráfiai emlékek személynevei csak az egykori lakosság egy viszonylag szűk rétegének népi összetételét tükrözhetik, nevezetesen a feliratállító rétegét®, s a népesség egészére legfeljebb közvetve vethetnek fényt. Következésképpen valamiféle „teljességre" törekvő lakosságtörténeti vizsgálat csak az esetben számolhat eredményekkel, ha alapját az epigráfiai adatok mellett a régészeti emlékanyag ilyen természetű feldolgozása is képezi 3 7. Minthogy a régészeti emlékek ethnikumhoz kapcsolása közismerten nehezen megoldható feladat, s mert a Daciakutatásban elsősorban a továbbélő őslakosság tárgyi emlékeinek összegyűjtésére történtek kísérletek 3 8, a következőkben főként az epigráfiai anyag idevágó tanulságaira kell támaszkodnunk. így azonban vizsgálataink kényszerűen leszűkülnek a feliratállítókra, ami azt is jelenti, hogy az így nyert kép egyszersmind társadalmi kép is, tekintettel arra, hogy a feliratállító réteg Mócsy A. megfogalmazása szerint „az illető terület társadalmilag és politikailag legnyomósabb és legaktívabb" rétegével azonosítható 3 9. Jóllehet, a daciai személynevek rendszeres feldolgozása még hiányzik a kutatásban 4 0, Kerényi A., Alföldi A. és I. I. Russu idevágó tanulmányai 4 1 bizonyos lehetőséget nyújtanak a névanyag ethnikai csoportok szerinti áttekintésére. Nem kevésbé fontosak itt azok a konkrét adatok, amelyek a feliratokon esetenként az egyes személyek származási helyére, ill. népi származására utalnak. 4 2 A nevek vizsgálata és az origo-, ill. natio-adatok tanúsága szerint a daciai feliratállítók legalábbis jelentős részben idegen eredetű személyeknek tekinthetők, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy az őslakosság teljesen hiányzik a feliratokon, még kevésbé azt, hogy az őslakosságot Traianus háborúi kiirtották volna' 3. Tény azonban, hogy Dacia rómaiak által szervezett közösségeiben (gondolunk itt elsősorban a városokra, a katonai táborok mellett kialakult településekre, a bányakörzetekre) a feliratállító réteg többségében bizonyosan idegen eredetű, bevándorolt és betelepített személy volt 4 4. A sze35 Ld. A. Kerényi, Die Personennamen von Dazien. DissPann I., 9. (Budapest, 1941) és hozzá I. I. Russu, AISC IV. (1941—1943) Sibiu 1944, 186 sqq. Id., AISC V. (1944—1948) Cluj 1949, 282 sqq. Id., in: L'Onomastique Latine. Paris 1977, 353 sqq. — Ld. még A. Alföldi, Zu den Schicksalen Sibenbürgens im Altertum. (uBdapest, 1944) — Módszertani szempontból Id.: A. Mócsy Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Budapest, 1959.) G. Alföldy, Bevölkerung und Gesellschaft der römischen Provinz Dalmatien. (Budapest, 1965) (Mit einem Beitrag von András Mócsy) Id., Die Personnennamen in der römischen Provinz Dalmatia (Heidelberg, 1969) A. Mócsy, Godiánjak VIII. (Sarajevo, 1970) 139 sqq. 36 Vö. A. Mócsy, Gesellschaft ... 199 sqq. 37 Az itt felmerülő nehézségekről ld. A. Mócsy, Gesellschaft ... 257 sqq. Legutóbb összefoglalóan: D. Protase, Aufstieg und Niedergang der römischen Welt II., 6. (Berlin—New York, 1977) 990 sqq. 39 A Mócsy op cit (9. jegyzet) 13 Id., Gesellschaft... 199 sqq., 212. 40 Vö. A. Mócsy in: L'Onomastique Latine. (Paris, 1977) 462. 41 Ld. fentebb: 35. jegyzet. 42 Vö. A Kerényi, op. cit passim. 43 Ld. L. Balla, Acta Classica Debrecen. 10—11 (1974—1975) 139 sqq. további irodalommal és D. Protase, op. cit ibid. 44 Ld. ehhez az adatokat A. Kerényinél (op. cit. passim) és D. Tudornál (Orase... passim) Vö. L. Balla, op cit ibid. és I. I. Russu, L'Onomastique Latine (Paris, 1977) 353 sqq. 37
