Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Fejezetek a hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásából
Az ügyet eldöntő, érdemi ítéletekből most már nemcsak a kiszabott büntetés, hanem az is kitűnik, hogy pl. az alperes milyen káromló szavakat használt, mit lopott, kivel paráználkodott stb. Az ítéletbe bejegyezték, hogy a tanács egyhangúan állapította-e meg a büntetést, a vélemények eltérése esetén pedig arról is számot adtak, hogy mi volt a többség és a kisebbség álláspontja. A „tanács voxa" nemegyszer három-négy egymástól különböző véleményre oszlott, de nemcsak a büntetés mértéke, hanem abban a kérdésben is, bizonyított-e, hogy az alperes elkövette a terhére rótt bűncselekményt, vagy további tanúk kihallgatására van-e szükség. Az egyébként még mindig szűkszavú bejegyzésekben már több büntetőeljárás-jogi adat található, mint a korábbi évekből származó kötelezvényekben. A hajdúvárosok büntetőbíráskodásában a XVIII. század elejétől figyelhetők meg lényeges változások. Ekkor kerülnek a városok tisztikarába a jogban járatosabb értelmiségiek. Legalábbis erre enged következtetést az, hogy 1702-től a büntetőítéletekben mind sűrűbben hivatkoznak — igaz, még csak általánosságban — „az ország törvényeire" 2 1 1716-tól ugyancsak általánosságban a Tripartitumra, 2 2 de ugyanettől kezdve a büntetést gyakran már a törvényhely pontos megjelölésével szabták ki. 2 3 1724-től általánossá vált az a gyakorlat, hogy világosan megjelölték a Hármaskönyvnek azt a részét és címét, amelyet a büntetés megállapításánál figyelembe vettek. 2 4 Ugyancsak 1724-től található hivatkozás Kitonich János munkáira, 2 5 1 729-től az Alsó-Ausztria számára 1656-ban kiadott Praxis Criminalis vonatkozó helyeire 2 6 és 1724-től B. Carpzow műveire. 2 7 Megjegyzendő, hogy a városok szolgálatába lépett értelmiségiek tanulmányaik során büntetőjogi ismereteket nem szerezhettek, mert ebben az időben hazai főiskoláinkban ezt a jogágat nem tanították. A nagyszombati egyetem 1667-ben alapított jogi karán a büntetőjog egy évszázadon át nem szerepelt külön tantárgyként, s mint a jus patrium — hazai jog — eléggé elhanyagolt részét is csak az 1760-as évek elejétől adták elő. 2 8 Ilyen körülmények között a XVIII. század elején a hajdúvárosi tisztek a büntetőbíráskodás gyakorlásához szükséges alaposabb ismereteket az akkor már nagyobb mértékben rendelkezésre álló jogi munkákból meríthették, amelyeknek megszerzése most már nem ütközött olyan anyagi nehézségekbe, mint az előző században. Elég talán arra utalni, hogy Werbőczy Hármaskönyve 1699-ig huszonöt kiadást ért el, Szentiványi Márton nagyszombati jezsuita tanár Corpus Juris seu decretum generale címmel 1696-ban kiadta az 1687-ig alkotott törvényeket (ettől kezdve nevezték a magyar törvénygyűjteményt Corpus jurisnak, ill. Corpus juris hungaricinek, Magyar törvénytárnak), mellékletként pedig a Praxis Criminalist és Kitonich János Directio methodica... c. munkáját s a Centuria centarum contrariaetatum ... címűt 1701-ben a debreceni nyomda is megjelentette. 21 Uo. Pl. H.-szoboszló közgy. jkv. V. A. 402/a. 1. k. 1702. márc. 24. 152. Uo. 2. k. 1714. aug. 1. 44. 1714. okt. 10. 47. 1715. okt. 10. 47. 1715. nov. 20. 67. H.-dorog közgy. és tanácsiilési együttes jkönyvek. V. A. 101/a. 1. k. 1720. okt. 17. 42. 22 Uo. H.-szoboszló közgy. jkv. V. A. 402/a. 2. k. 1716. jan. 29. 74. 23 Uo. 1716. jún. 24. 97. 1716. júl. 23. 198. 24 Uo. 3. k. 1724. febr. 23. 23. 1724. márc. 25. 35. Uo. V.-pércs közgy. jkv. V. A. 501/a. 2. k. 1726. júl. 9. 97. Uo. H.-nánás közgy. jkv. V. A. 301/a. 3. k. 1729. jan. 8. N° 71., 76. 72. és 77. Uo. H.dorog közgy. jkv. V. A. 101/a. 1. k. 1731. febr. 15. 101. 25 Kitonich János (1560 körül—1619): Directio methodica processus judicari juris consuetudinari inelyti regni Hungáriáé. Uő. Centuria centarum contrariaetatum et dubietatum ex decreto Tripartite desumptarum et resolutarum. — Kitonichra hivatkozást 1. HBML. H.-szoboszló közgy. jkv. V. A. 402/a. 3. k. 1724. febr. 23. 23. 26 HBML. H.-nánás közgy. jkv. V. A. 301/a. 3. k. 1729. jan. 8. N° 71., 72., 76. és 77. 27 Benedict Carpzow (1595—1666) a lipcsei egyetem jogtanára. Művei: Practica Nova Rerum Criminalium Imperialis Saxonica in Très Partes (1635) és Jurisprudentia forensis Romano—Saxonica. — Hivatkozást 1. HBML. H.-szoboszló közgy. jkv. V. A. 402/a. 3. k. 1742. jún. 20. 341. 28 Kovács Kálmán: A büntetőjog oktatása a nagyszombati egyetem jogi karán 1667— 1777. In: A magyar állam és jog fejlődése. Válogatott tanulmányok. (Budapest, 1981.) 202—203. 89