Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Deli Edit: Adatok a mosás, tisztálkodás hagyományaihoz Hajdúböszörményben

vei gondolnak vissza azokra a kényszerű állapotokra, a mindennapos vízhordásra, a közös törülközőkre, a szombat esti fateknőben való fürdésre, a lúggal való hajmosásra. A következő adatok időben a XX. század elejéig próbálják meg feltárni a tisztálkodás hagyományait a hajdúböszörményi parasztcsaládokban. Reggel korán kezdődött a munka a böszörményi portákon, a férfiaknak hajnali 3-kor már az állatokat kellett ellátni, s aztán készültek a földekre. Az állatok ellátása után volt idejük a mosdásra, ilyenkor az arcukat, kezüket mosták meg, esetleg a nyakukat, fogmosás helyett „gargarizáltak" egyet. Reggel mindig hideg vízben mosdottak, mert „nem öregszik úgy az ember", no meg az is számított, „kevés is volt akkor a víz a mosdáshoz". Az öregebbek a szájukba vett vízzel mosták meg a kezüket, és vizes kézzel a szemüket, arcukat simították meg. A fiatalabbak már lavórba öntött vízben mosakodtak reggelente. Törülközőnek asszony szőtte vászon törülközőket használtak, amelyet a piacon vagy a boltban vettek, mert a böszörményiek otthon nem szőttek. A reggeli mosakodás után reggeliztek, de gyakoribb volt, hogy a früstököt magukkal vitték ki a határba. Az asszonyok és gyerekek is csak kezet, arcot mostak reggelente. Az iskolás korúak reggeli mosakodására jobban ügyelt az édesanyjuk, míg a kisebbek reggeli mosdatása néha bizony elmaradt a reggeli teendők miatt. Altalános volt a lavór használata, amelynek a konyhában volt a helye állványon vagy széken. Vizet nem cseréltek minden ember után, a piszkos vizet nyáron az udvarra öntötték, míg télen vödörbe gyűjtve vitték ki. Étkezés előtt az öregek szerint nem mindig mostak kezet otthon sem, a határban való evéskor pedig örültek, ha ivóvíz volt elég. Étkezés után csak akkor mostak kezet, ha zsíros ételt ettek, majd egy közösen használt törülközőbe törölték a kezüket. Fiatalabb adatközlőim szerint evés előtt mindig kezet kellett mosni, különösen a gyerekektől követelték ezt meg a felnőttek. Kézmosás után nem öntötték ki a vizet, az egész család egy lavór vízben mosott kezet. Lefekvés előtt enyhősebb vízben mosdottak, mint reggel, rendszerint egy fazékban melegítettek vizet, és abból töltögettek a lavórban levő hideg vízhez. Nyáron este kezet, arcot, nyakat és lábat mostak, télen a lábmosás teljesen elmaradt, sőt sok helyen mosdás nélkül feküdtek le. A vizet nem cserélték a családtagok egymás után, csak ha már nagyon piszkosnak találták, majd a közös törülközőbe törölköztek. A lábukat külön törlőbe törölték, ezt másra nem használták. Rendszerint ócska férfiinget vagy női kötényt használt a család erre a célra. A piszkos vizet este egy vödörbe öntötték, amit általában reggel vittek ki az udvarra. Az udvaron a trágyadombra öntötték a vizet, vagy olyan helyre, ahol nem jártak, s ha télen megfagyott a víz, nem csúsztak el rajta. Mosdáshoz használtak szappant, legtöbben a mosáshoz is használt háziszappant, de volt, aki a boltból vett mosdószappant, amit a rajta levő kulcsábra miatt kulcsos szappannak neveztek. Az illatos bolti szappant az eladó nagylányok használták szívesen a napi mosakodáshoz, a kisebbeknek és a többi családtagnak a háziszappan is megfelelt. A mosásnál használt lúgos vízben nyáron leggyakrabban az esti lábmosást végezték el, ha a gazdaasszony nem borította ki. Fogat este sem mostak, a fogmosást urizálásnak tartották. „A gyerekek sok nyers gyümölcsöt ettek, édességre meg nem volt akkor annyi pénzünk, ezért nem is volt annyi rossz fog, mint ma." Minden héten egyszer, rendszerint szombaton este az egész család alaposan megmosakodott tetőtől talpig, évszaktól függetlenül. Délután a gyerekek vizet hordtak, amit a konyhán mosófazékban vagy a katlanban melegítettek meg. Nyáron, amikor a földeken dolgoztak, és nagyon piszkosak voltak, a felnőttek hét közben is megmosdottak tetőtől talpig, de a gyerekeket csak szombaton fürdette az édesanyjuk. Ünnepnapok előtt — húsvét, karácsony, lakodalom — szintén alaposan tisztálkodtak, rendszerint fürödtek vagy derékig megmosakodtak, lábat mostak. A konyhában a mosóteknőben vagy nagyméretű lavórban fürödtek meg. Először a gyerekeket fürdette meg az édesanyjuk, a kisebbeket egymás előtt, nemre való tekintet nélkül. A nagyobb gyerekek már külön fürödtek, „szégyenlősek vol147