Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Deli Edit: Adatok a mosás, tisztálkodás hagyományaihoz Hajdúböszörményben

tunk, nem vetkőztünk volna le egymás előtt, még az édesanyánk előtt se" — mondták. A gyerekek fürdővizét nem cserélték, gyakran egy vízben fürösztött meg négy-öt gyereket az édesanya, esetleg meleg vízzel szaporította a második, harmadik után. A gyerekek után fürödtek az eladó lányok, a nagyobb legények, majd a gyerekek lefekvése után a szülők — már tiszta vizet készítve maguknak. Az eladó lányok évszaktól függetlenül gyakrabban tisztálkodtak, és alaposabban, nemritkán megfürödtek hétköznap is. Az öregek ritkábban fürödtek, kéthetente vagy havonta. A szombat esti fürdés után mindenki tiszta fehérneműt vett fel, ha csak egy váltás volt, akkor is. A fürdés után asszony szőtte vászontörülközőbe törülköztek, amit régen az egész család használt, majd a szülőknek már külön törülközője volt, amikor a gyerekek még egyet használtak. A szombat esti fürdéskor rendszerint a hajukat is megmosták a böszörményiek. Háziszappant vagy jégszódát használtak a hajmosáshoz, majd leöblítették ecetes vízzel, hogy szép fénye legyen, jobban ragyogjon, és puhább legyen a haj. A hosszú hajat törülközővel szárítgatták, megfésülték, és befonták még vizesen. Az idősebbek mindig kendőt kötöttek rá éjszakára, hogy ne fázzon a fejük, de a lányok csak télen használták a kendőt. Reggelre hullámos lett a hajuk, s hogy könnyebb legyen fésülni, egy kis zsírral megkenték — a legjobbnak a kacsazsírt tartották erre a célra, mert egy kis fényt is adott a hajnak. Néha petrót is használtak a haj megkenésére, de ezt nem szerették, mert nagy szaga volt, és azt is hihették a petrószagról, hogy tetű ellen használják. A lányok hetente egyszer mindig megmosták a hajukat, nyáron, ha nagyon piszkos munkát végeztek, akkor hét közben is sor került rá. A hajmosást lavór fölött csinálták, kancsóból vagy meregetőedényből öntötték a vizet a fejükre. Az asszonyok is hetente, kéthetente mostak hajat, míg az idősebbek havonta egyszer. A férfiak sűrűbben mostak hajat, a rövidebb hajat könnyebb volt mosni, hamarabb is száradt. A hajmosáshoz az eladó lányok gyakran a távolabbi kutakhoz is elmentek két bádog vízért, hogy finomabb vízben mossanak hajat, míg a közelebbi kút vize jó volt a mosáshoz, mosakodáshoz. Néhányan említették, hogy tojássárgájával is mostak hajat, korpásodás ellen használták. A sötét, dús, sűrű, kicsit hullámos hajat tartották szépnek Böszörményben. Reggelente a tisztálkodáshoz tartozott a férfiaknál a haj vizes kézzel való lesimítása, a nőknél a szarufésűvel való fésülködés. Az idősebbek szerint a hosszú hajat nem minden reggel bontották ki, és fonták újra be, csak a fejtetőn fésülték meg, és feltekerték kontyba, a fiatalabbak szerint minden reggel meg kellett fésülni a hosszú hajat. A szarufésűket a piacon vették. A fésülködéskor kihullott hajat az ujjukra csavarták, és a tűzbe dobták, nem a szemétre, mert a csirkék szétkapirgálták volna az udvaron. A férfiak viseltek régen bajuszt, de szakállt nem, az nem volt divatos. Az olyan bajuszt, amelyet csak az orruk alatt hagytak meg a férfiak, „takonyfalónak" csúfolták. A bajuszt minden szombaton megigazították, a széleit borotvával formálták. A nagyobb bajusz viselői használtak bajuszkötőt és bajuszkenőcsöt is, amelyet a boltból szereztek be. A borotválkozásnak szombaton este vagy vasárnap délelőtt volt az ideje. A lányok a 30—40-es évek óta pirosították az arcukat, erre a célra piros ruhát vagy piros színű papírt használtak, legjobbnak a Frank kávé piros színű papírját vagy a krepppapírt tartották. Volt, aki nyáron a pipacs virágát dörzsölte az arcához. A sötét színű szemöldököt is szépnek tartották, s akinek a természet nem adott elég sötét szemöldököt, az kormos pálcikával, égett gyufaszállal segített magán. Bálba, templomba, vasárnapi sétákhoz szépítkeztek így a lányok, de aki túlzásba vitte, azt kimacerálták az ismerősök, barátnők. A kihasadozott kezet pisiben kellett megmosni, az puhította legjobban a bőrt. A vizelet használt a kicserepesedett száj gyógyítására is, de használtak rá faggyút, glicerint, szőlőzsírt is. A csecsemőt születése után a bába teknőben fürdette meg, volt, ahol a vízbe tejet is öntöttek, hogy szép legyen a bőre. Hat hónapos korukig mindennap megfürdették őket a teknőben, lemosásukhoz háziszappant használtak. Hathónapos koruk után hetente csak egyszer fürdették a gyerekeket, de mindennap megmosták a kezüket, arcukat, feneküket. 148